< Job 38 >
1 Et l’Éternel répondit à Job du milieu du tourbillon, et dit:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Qui est celui-ci qui obscurcit le conseil par des discours sans connaissance?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Ceins tes reins comme un homme, et je t’interrogerai et tu m’instruiras!
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Où étais-tu quand j’ai fondé la terre? Déclare-le-moi, si tu as de l’intelligence.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Qui lui a établi sa mesure, – si tu le sais? Ou qui a étendu le cordeau sur elle?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Sur quoi ses bases sont-elles assises, ou qui a placé sa pierre angulaire,
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 Quand les étoiles du matin chantaient ensemble, et que tous les fils de Dieu éclataient de joie?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Et qui a renfermé la mer dans des portes, quand elle rompit [les bornes] et sortit de la matrice,
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 Quand je fis de la nuée son vêtement, et de l’obscurité ses langes;
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 Quand je lui découpai ses limites et lui mis des barres et des portes,
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 Et que je dis: Tu viendras jusqu’ici et tu n’iras pas plus loin, et ici s’arrêtera l’orgueil de tes flots?
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 As-tu, de ta vie, commandé au matin? As-tu montré à l’aube du jour sa place,
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 Pour qu’elle saisisse les bords de la terre, et que les méchants en soient secoués?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Elle se change comme l’argile d’un sceau, et [toutes choses] se présentent parées comme d’un vêtement;
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 Et leur lumière est ôtée aux méchants, et le bras levé est cassé.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Es-tu allé aux sources de la mer, et t’es-tu promené dans les profondeurs de l’abîme?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Les portes de la mort se sont-elles découvertes à toi? Et as-tu vu les portes de l’ombre de la mort?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Ton regard a-t-il pénétré jusque dans les vastes espaces de la terre? Dis-le, si tu connais tout cela.
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Où est le chemin vers le séjour de la lumière? et les ténèbres, où est leur place?
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 Pour que tu les prennes à leur limite, et que tu connaisses les sentiers de leur maison?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Tu le sais, car tu étais né alors, et le nombre de tes jours est grand!
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Es-tu allé aux trésors de la neige, et as-tu vu les trésors de la grêle,
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 Que j’ai mis en réserve pour le temps de la détresse, pour le jour du combat et de la guerre?
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Par quel chemin se distribue la lumière, et le vent d’orient se répand-il sur la terre?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Qui a découpé des canaux aux torrents de pluie, et un chemin à l’éclair des tonnerres,
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 Pour faire pleuvoir sur une terre où il n’y a personne, sur le désert où il n’y a pas d’hommes;
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 Pour rassasier les lieux désolés et déserts, pour faire germer les pousses de l’herbe?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 La pluie a-t-elle un père? ou qui engendre les gouttes de la rosée?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Du sein de qui sort la glace? et le frimas des cieux, qui l’enfante?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Devenues pierre, les eaux se cachent, et la surface de l’abîme se prend.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Peux-tu serrer les liens des Pléiades, ou détacher les cordes d’Orion?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Fais-tu sortir les signes du zodiaque en leurs saisons, et mènes-tu la grande Ourse avec ses filles?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Connais-tu les lois des cieux, ou établis-tu leur empire sur la terre?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Peux-tu élever ta voix vers les nuages, en sorte que des torrents d’eau te couvrent?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 As-tu lancé la foudre, en sorte qu’elle soit allée et t’ait dit: Me voici?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Qui a mis la sagesse dans les reins, ou qui donna l’intelligence à l’esprit?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Qui a compté les nuages dans [sa] sagesse? et qui verse les outres des cieux,
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 Quand la poussière coule comme du métal en fusion et que les mottes se soudent entre elles?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 Est-ce toi qui chasses la proie pour la lionne, et qui rassasies l’appétit des lionceaux,
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 Quand ils sont couchés dans leurs tanières [et] se tiennent aux aguets dans leur fourré?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Qui prépare au corbeau sa pâture quand ses petits crient à Dieu [et] qu’ils errent sans nourriture?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?