< Job 37 >

1 À cause de cela aussi mon cœur tremble, et tressaille comme s’il sortait de sa place.
Igenis, ezért remeg szívem s felszökken helyéből.
2 Écoutez donc le bruit éclatant de sa voix et le grondement qui sort de sa bouche!
Hallva halljátok hangja háborgását s a morajt, mely szájából kél;
3 Il le dirige sous tous les cieux, et son éclair, jusqu’aux extrémités de la terre:
az egész ég alatt van terjedése és fénye a föld szélein.
4 Après lui une voix rugit. Il tonne de sa voix majestueuse, et il ne retient pas ses éclairs quand il fait entendre sa voix.
Utána ordít a hang: dörög fenséges hangján, s nem tartja vissza, midőn hallatszik hangja.
5 Dieu tonne merveilleusement de sa voix, faisant de grandes choses que nous ne comprenons pas.
Csodásan dörög Isten a hangján, nagyokat tesz, s nem ismerjük meg.
6 Car il dit à la neige: Tombe sur la terre! et aussi aux averses de pluie, et aux averses des pluies de sa force.
Mert a hónak mondja: szállj a földre, meg a hulló esőnek, hatalmasan hulló esőjének
7 Il met un sceau sur la main de tout homme, afin que tous les hommes connaissent son œuvre.
Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje alkotását minden halandó.
8 Les bêtes sauvages rentrent dans leurs gîtes, et demeurent dans leurs repaires.
S bemegy a vad a leshelyre, és tanyáiban lakozik.
9 Des chambres [du midi] vient le tourbillon, et des vents du nord, le froid.
A kamarából szélvész jő és a szóró szelektől a hideg.
10 Au souffle de Dieu se forme la glace, et la largeur des eaux se resserre.
Isten leheletétől jég keletkezik s a vizek tágassága szilárddá lesz.
11 Il charge d’eau le nuage; sa lumière dissipe les nuées;
Nedvességgel meg is terheli a felleget, szétterjeszti fényének felhőjét.
12 Et sous sa conduite elles tournoient en tout sens, pour accomplir leur œuvre, tout ce qu’il leur commande sur la face du cercle de la terre,
S az körökben egyre forog, kormányzása által, cselekvésök szerint, bár mire rendeli őket a földkerekség színén;
13 Soit qu’il les fasse venir comme verge, ou pour sa terre, ou en bonté.
hol ostorul, ha földjének javára van, hol szeretetre nyújtja.
14 Écoute ceci, Job; tiens-toi là, et discerne les œuvres merveilleuses de Dieu.
Figyelj erre, Jób, állj meg és vedd észre Isten csodáit!
15 Sais-tu comment Dieu les a disposées et comment il fait briller l’éclair de sa nuée?
Tudsz-e róla, midőn Isten ügyel rájuk, s tündökölteti felhőjének fényét?
16 Comprends-tu le balancement des nuages, les œuvres merveilleuses de celui qui est parfait en connaissance, –
Tudsz-e a fellegnek lengéséről, a tökéletes tudásúnak csodáiról?
17 Pourquoi tes vêtements sont chauds quand il donne du repos à la terre par le vent du midi?
Te, kinek melegek a ruhái, midőn a földet pihenteti a déli szél által.
18 As-tu étendu avec lui la voûte céleste, aussi ferme qu’un miroir de fonte?
Vele boltozod a mennyeket, melyek erősek, mint a szilárd tükör?
19 Fais-nous savoir ce que nous lui dirons! Nous ne savons préparer [des paroles], à cause de [nos] ténèbres.
Tudasd velünk, mit mondjunk neki! Mit sem hozhatunk fel a sötétség miatt.
20 Lui racontera-t-on que je parle? Si quelqu’un lui parle, il sera sûrement englouti.
Jelentetik-e neki, hogy beszélek, avagy szólt-e ember, hogy elpusztíttassék?
21 Et maintenant on ne voit pas la lumière brillante, elle est [cachée] dans les nues; mais le vent passe et les [chasse, et] produit un ciel clair.
Most ugyan nem látni a fényt, mely ragyogó a mennyekben; de a szél átvonul s megtisztítja azokat.
22 L’or vient du nord; – par-devers Dieu est la majesté terrible.
Észak felől arany jön, Isten mellett félelmes fenség.
23 Le Tout-puissant, nous ne le trouvons pas; grand en force, en jugement et en beaucoup de justice, il n’opprime pas.
A Mindenhatót, nem érjük őt fel, a nagy erejűt, de a jogot és teljes igazságot nem sérti meg.
24 C’est pourquoi les hommes le craindront; aucun des sages de cœur ne le contemplera.
Azért félik őt az emberek, nem nézi ő mind a bölcsszívűeket.

< Job 37 >