Job 36
1 Et Élihu continua et dit:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Attends-moi un peu, et je te montrerai que j’ai encore des paroles pour Dieu.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 J’apporterai de loin ce que je sais, et je donnerai justice à mon créateur.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Car certainement mes discours ne sont pas des mensonges; celui qui est parfait en connaissances est avec toi.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Voici, Dieu est puissant et ne méprise personne; il est puissant en force d’intelligence.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 Il ne fait pas vivre le méchant, mais il fait droit aux malheureux.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Il ne retire pas ses yeux de dessus le juste, et [celui-ci] est avec les rois sur le trône, et il les fait asseoir à toujours, et ils sont élevés.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Et si, liés dans les chaînes, ils sont pris dans les cordeaux du malheur,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Il leur montre ce qu’ils ont fait, et leurs transgressions, parce qu’elles sont devenues grandes;
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 Et il ouvre leurs oreilles à la discipline, et leur dit de revenir de l’iniquité.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 S’ils écoutent et le servent, ils accompliront leurs jours dans la prospérité et leurs années dans les choses agréables [de la vie];
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Mais s’ils n’écoutent pas, ils s’en iront par l’épée, et expireront sans connaissance.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Les hypocrites de cœur amassent la colère; ils ne crient pas quand [Dieu] les lie.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Ils mourront dans la jeunesse, et leur vie est parmi les hommes voués à l’infamie.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Il délivre le malheureux dans son malheur, et lui ouvre l’oreille dans l’oppression.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Il t’aurait aussi tiré de la gueule de la détresse [et mis] au large, là où il n’y a point de gêne, et la graisse abonderait dans les mets de ta table.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Mais tu es plein des jugements des méchants; le jugement et la justice [te] saisiront.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Puisqu’il y a de la colère, prends garde qu’elle ne t’enlève par le châtiment; et une grande rançon ne te le fera pas éviter.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Tiendra-t-il compte de tes richesses? Non; – ni de l’or, ni de toutes les ressources de la puissance.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Ne soupire pas après la nuit qui enlèvera les peuples de leur place.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Prends garde à toi! Ne te tourne pas vers l’iniquité, car c’est ce que tu as choisi plutôt que l’affliction.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Voici, Dieu se montre élevé dans sa puissance: qui enseigne comme lui?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Qui lui a prescrit son chemin, et qui a dit: Tu as mal agi?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Souviens-toi de glorifier son œuvre, que les hommes célèbrent:
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Tout homme la contemple, le mortel la regarde de loin.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Voici, Dieu est grand, et nous ne le connaissons pas; le nombre de ses années, nul ne le sonde.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Car il attire les gouttes d’eau: des vapeurs qu’il forme elles distillent la pluie,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Que les nuages font couler; ils tombent en gouttes sur les hommes, abondamment.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Mais qui peut comprendre le déploiement de la nuée, le fracas de son tabernacle?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Voici, il étend sa lumière autour de lui, et couvre le fond de la mer.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Car par ces choses il juge les peuples, il donne la nourriture en abondance.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Il couvre ses mains de l’éclair, et lui commande où il doit frapper;
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Son bruit l’annonce, le bétail même en présage la venue!
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
