Ecclésiaste 10
1 Les mouches mortes font sentir mauvais, elles font fermenter l’huile du parfumeur; [ainsi fait] un peu de folie, [à l’égard de] celui qui est estimé pour sa sagesse et sa gloire.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 Le cœur du sage est à sa droite, et le cœur du sot, à sa gauche;
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 et même, quand l’insensé marche dans le chemin, le sens lui manque, et il dit à chacun qu’il est un insensé.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 Si l’esprit du gouverneur s’élève contre toi, ne quitte pas ta place; car la douceur apaise de grands péchés.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 Il est un mal que j’ai vu sous le soleil, comme une erreur provenant du gouverneur:
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 le manque de sens est placé dans de hautes dignités, et les riches sont assis dans une position basse.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 J’ai vu des serviteurs sur des chevaux, et des princes marchant sur la terre comme des serviteurs.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Qui creuse une fosse y tombe; et qui renverse une clôture, un serpent le mord.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Qui remue des pierres en sera meurtri; qui fend du bois se met en danger.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 Si le fer est émoussé, et que [celui qui l’emploie] n’en aiguise pas le tranchant, il aura des efforts à faire; mais la sagesse est profitable pour amener le succès.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 Si le serpent mord parce qu’il n’y a pas de charme, celui qui a une langue ne vaut pas mieux.
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Les paroles de la bouche du sage sont pleines de grâce, mais les lèvres d’un sot l’engloutissent.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 Le commencement des paroles de sa bouche est folie, et la fin de son discours est un mauvais égarement.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 Et l’insensé multiplie les paroles: l’homme ne sait pas ce qui arrivera; et ce qui sera après lui, qui le lui déclarera?
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 Le travail des sots les lasse, parce qu’ils ne savent pas aller à la ville.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Malheur à toi, terre qui as pour roi un jeune garçon, et dont les princes mangent dès le matin!
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Bienheureuse toi, terre qui as pour roi le fils des nobles, et dont les princes mangent au temps convenable, pour [réparer] leurs forces, et non pour le [plaisir de] boire!
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 À cause de la paresse, la charpente s’affaisse; et à cause des mains lâches, la maison a des gouttières.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 On fait un repas pour s’égayer, et le vin rend la vie joyeuse; mais l’argent répond à tout.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Ne maudis pas le roi, même dans ta pensée, et ne maudis pas le riche dans la chambre où tu couches, car l’oiseau des cieux en emporterait la voix, et ce qui a des ailes en divulguerait les paroles.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
