2 Samuel 22
1 Et David adressa à l’Éternel les paroles de ce cantique, le jour où l’Éternel l’eut délivré de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül.
És elmondta Dávid az Örökkévalónak ez ének szavait, amely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből meg Sául kezéből.
2 Et il dit: L’Éternel est mon rocher et mon lieu fort, et celui qui me délivre.
Mondta: Oh Örökkévaló, szirtem és váram és megszabadítóm nekem.
3 Dieu est mon rocher, je me confierai en lui, mon bouclier et la corne de mon salut, ma haute retraite et mon refuge. Mon Sauveur, tu me sauveras de la violence!
Isten, sziklám, kihez menekülök; pajzsom, üdvöm szaruja, mentsváram és menedékem, segítőm, erőszaktól megsegítesz.
4 Je crierai à l’Éternel, qui est digne d’être loué, et je serai sauvé de mes ennemis.
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
5 Car les vagues de la mort m’ont environné, les torrents de Bélial m’ont fait peur;
Mert körülfogtak halálnak hullámai, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elémkerültek halálnak tőrei. (Sheol h7585)
7 Dans ma détresse, j’ai invoqué l’Éternel, et j’ai appelé mon Dieu, et, de son temple, il a entendu ma voix, et mon cri est [parvenu] à ses oreilles.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez kiáltok: hallotta templomából szavamat, fohászom eljutott füleibe.
8 Alors la terre fut ébranlée et trembla; les fondements des cieux furent secoués et furent ébranlés, parce qu’il était irrité.
Megingott, megrezgett a föld, az ég alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
9 Une fumée montait de ses narines, et un feu sortant de sa bouche dévorait; des charbons en jaillissaient embrasés.
Füst szállott föl orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
10 Et il abaissa les cieux, et descendit; et il y avait une obscurité profonde sous ses pieds.
Meghajtotta az eget és leszállt, ködhomály lábai alatt.
11 Et il était monté sur un chérubin, et volait, et il parut sur les ailes du vent.
Kérubra ült és repült, megjelent szélnek szárnyain.
12 Et il mit autour de lui les ténèbres pour tente, des amas d’eaux, d’épaisses nuées de l’air.
Sötétséget tett maga köré sátorrá, vizek tömegét, fellegek sűrűjét.
13 De la splendeur qui était devant lui jaillissaient, embrasés, des charbons de feu.
A fényből őelőtte tűzparazsak izzottak.
14 L’Éternel tonna des cieux, et le Très-haut fit retentir sa voix.
Égből dörög az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja a hangját.
15 Et il tira des flèches et dispersa [mes ennemis]; [il lança] l’éclair, et les mit en déroute.
Küldött nyilakat és szétszórta őket, villámot és megzavarta.
16 Alors les lits de la mer parurent, les fondements du monde furent mis à découvert, quand l’Éternel les tançait par le souffle du vent de ses narines.
Meglátszottak tengernek medrei, feltárultak a világ alapjai, dorgálásától az Örökkévalónak, orra fuvallatának leheletétől.
17 D’en haut, il étendit [sa main], il me prit, il me tira des grandes eaux;
Lenyúl magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
18 Il me délivra de mon puissant ennemi, de ceux qui me haïssaient; car ils étaient plus forts que moi.
Megment hatalmas ellenemtől, gyűlölőimtől, mert erősebbek nálam.
19 Ils m’avaient surpris au jour de ma calamité, mais l’Éternel fut mon appui.
Elémtörtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
20 Et il me fit sortir au large, il me délivra, parce qu’il prenait son plaisir en moi.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadt; mert kedvelt engem.
21 L’Éternel m’a récompensé selon ma justice, il m’a rendu selon la pureté de mes mains;
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
22 Car j’ai gardé les voies de l’Éternel, et je ne me suis point méchamment détourné de mon Dieu;
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszul Istenemtől;
23 Car toutes ses ordonnances ont été devant moi; et de ses statuts, je ne me suis pas écarté;
mert ítéletei mind előttem vannak és törvényei – nem térek el tőlük.
24 Et j’ai été parfait envers lui, et je me suis gardé de mon iniquité.
Gáncstalan voltam előtte: őrizkedtem bűnömtől.
25 Et l’Éternel m’a rendu selon ma justice, selon ma pureté devant ses yeux.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, tisztaságom szerint, mely szemei előtt volt.
26 Avec celui qui use de grâce, tu uses de grâce; avec l’homme parfait, tu te montres parfait;
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan vitézzel gáncstalanul;
27 Avec celui qui est pur, tu te montres pur; et avec le pervers, tu es roide.
megtisztulttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
28 Et tu sauveras le peuple affligé, et tes yeux sont sur les hautains, [et] tu les abaisses.
S a szegény népet megsegíted, szemeid a büszkék ellen, hogy lealázzad.
29 Car toi, Éternel! tu es ma lampe; et l’Éternel fait resplendir mes ténèbres.
Mert te vagy mécsesem, Örökkévaló, s az Örökkévaló fénnyé teszi sötétségemet.
30 Car, par toi, je courrai au travers d’une troupe; par mon Dieu, je franchirai une muraille.
Mert veled rohanok meg csapatot, Istenemmel ugrok föl falra.
31 Quant à Dieu, sa voie est parfaite; la parole de l’Éternel est affinée; il est un bouclier à tous ceux qui se confient en lui.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, pajzsa ő mind a hozzá menekülőknek.
32 Car qui est Dieu, hormis l’Éternel? et qui est un rocher, hormis notre Dieu?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívül, és ki a szikla Istenünkön kívül?
33 Dieu est ma puissante forteresse, et il aplanit parfaitement ma voie.
Az Isten az én váram, erőm, fölszabadította akadálytól utamat.
34 Il rend mes pieds pareils à ceux des biches, et me fait tenir debout sur mes lieux élevés.
Olyanná teszi lábaimat mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
35 Il enseigne mes mains à combattre; et mes bras bandent un arc d’airain.
Harcra tanítja kezeimet, hogy ércíjat fogjanak karjaim.
36 Et tu m’as donné le bouclier de ton salut, et ta débonnaireté m’a agrandi.
Adtad nekem üdvödnek pajzsát, naggyá tesz a nyájasságod.
37 Tu as mis au large mes pas sous moi, et les chevilles de mes pieds n’ont pas chancelé.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
38 J’ai poursuivi mes ennemis, et je les ai détruits; et je ne m’en suis pas retourné que je ne les aie consumés.
Üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
39 Et je les ai consumés, je les ai transpercés, et ils ne se sont pas relevés, mais ils sont tombés sous mes pieds.
Elpusztítottam, szétzúztam, hogy föl nem kelnek, elhulltak lábaim alatt.
40 Et tu m’as ceint de force pour le combat; tu as courbé sous moi ceux qui s’élevaient contre moi.
Felöveztél erővel a harcra, legörnyeszted támadóimat alattam.
41 Et tu as fait que mes ennemis m’ont tourné le dos; et ceux qui me haïssaient, je les ai détruits.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy kiirtsam.
42 Ils regardaient, et il n’y avait point de sauveur; [ils regardaient] vers l’Éternel, et il ne leur a pas répondu.
Felnéznek, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
43 Et je les ai brisés menu comme la poussière de la terre; comme la boue des rues, je les ai écrasés, je les ai foulés.
Szétmorzsolom őket, mint földnek porát, mint utcák sarát, letaposom, ellapítom.
44 Et tu m’as délivré des débats de mon peuple; tu m’as gardé pour être le chef des nations; un peuple que je ne connaissais pas me servira.
Megszabadítottál népek küzdelmeitől, megtartasz nemzetek fejének, nem ismertem nép szolgál engem.
45 Les fils de l’étranger se sont soumis à moi en dissimulant; dès qu’ils ont entendu de leur oreille, ils m’ont obéi.
Külföldnek fiai hízelegnek énnekem, fülhallásra engednek nekem.
46 Les fils de l’étranger ont dépéri, et ils sont sortis en tremblant de leurs lieux cachés.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
47 L’Éternel est vivant; et que mon Rocher soit béni! Et que Dieu, le rocher de mon salut, soit exalté,
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék Isten, üdvöm sziklája;
48 Le Dieu qui m’a donné des vengeances, et qui a amené les peuples sous moi,
az Isten, ki nekem megtorlást enged és népeket ledönt alattam,
49 Et qui m’a fait sortir du milieu de mes ennemis. Tu m’as élevé au-dessus de ceux qui s’élèvent contre moi, tu m’as délivré de l’homme violent.
kiszabadít ellenségeim közül, és támadóim közül fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
50 C’est pourquoi, Éternel! je te célébrerai parmi les nations, et je chanterai des cantiques à [la gloire de] ton nom.
Azért dicsőítlek, Örökkévaló, a nemzetek között és dallok a nevednek.
51 [C’est lui] qui a donné de grandes délivrances à son roi, et qui use de bonté envers son oint, envers David, et envers sa semence, à toujours.
Segítség tornya a királyának és kegyet mivel fölkentjével Dáviddal, meg magzatjával örökké.
