< Cantiques 1 >
1 Cantique des Cantiques, de Salomon.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Qu'il me baise des baisers de sa bouche! Car ton amour est meilleur que le vin;
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 tes parfums ont une odeur suave, ton nom est une huile épandue; c'est pourquoi les jeunes filles t'aiment.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Entraîne-moi après toi; courons! Le roi m'a fait entrer dans ses appartements; nous tressaillirons, nous nous réjouirons en toi: nous célébrerons ton amour plus que le vin. Qu'on a raison de t'aimer! L'ÉPOUSE.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Je suis noire, mais belle, filles de Jérusalem, comme les tentes de Cédar, comme les pavillons de Salomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Ne prenez pas garde à mon teint noir, c'est le soleil qui m'a brûlée; les fils de ma mère se sont irrités contre moi; ils m'ont mise à garder des vignes; ma vigne, à moi, je ne l'ai pas gardée.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Dis-moi, ô toi que mon cœur aime, où tu mènes paître tes brebis, où tu les fais reposer à midi, pour que je ne sois pas comme une égarée, autour des troupeaux de tes compagnons. LE CHŒUR.
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Si tu ne le sais pas, ô la plus belle des femmes, sors sur les traces de ton troupeau, et mène paître tes chevreaux près des huttes des bergers. L'ÉPOUX.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 A ma cavale, quand elle est attelée aux chars de Pharaon, je te compare, ô mon amie.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Tes joues sont belles au milieu des colliers, ton cou est beau au milieu des rangées de perles.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Nous te ferons des colliers d'or, pointillés d'argent. L'ÉPOUSE.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Tandis que le roi était à son divan, mon nard a donné son parfum.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Mon bien-aimé est pour moi un sachet de myrrhe, qui repose entre mes seins.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Mon bien-aimé est pour moi une grappe de cypre, dans les vignes d'Engaddi. L'ÉPOUX.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Oui, tu es belle, mon amie; oui, tu es belle! Tes yeux sont des yeux de colombe. L'ÉPOUSE.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Oui, tu es beau, mon bien-aimé; oui, tu es charmant! Notre lit est un lit de verdure. L'ÉPOUX.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 Les poutres de nos maisons sont des cèdres, nos lambris sont des cyprès.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.