Psaumes 88
1 Cantiques. Psaume des fils de Coré. Au maître de chant. À chanter sur le ton plaintif. Cantique d’Héman l’Ezrahite. Yahweh, Dieu de mon salut, quand je crie la nuit devant toi,
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 que ma prière arrive en ta présence, prête l’oreille à mes supplications!
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
4 On me compte parmi ceux qui descendent dans la fosse, je suis comme un homme à bout de forces.
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 je suis comme délaissé parmi les morts, pareil aux cadavres étendus dans le sépulcre, dont tu n’as plus le souvenir, et qui sont soustraits à ta main.
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 Tu m’as jeté au fond de la fosse, dans les ténèbres, dans les abîmes.
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 Sur moi s’appesantit ta fureur, tu m’accables de tous tes flots. — Séla.
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 Tu as éloigné de moi mes amis, tu m’as rendu pour eux un objet d’horreur; je suis emprisonné sans pouvoir sortir;
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 mes yeux se consument dans la souffrance. Je t’invoque tout le jour, Yahweh, j’étends les mains vers toi.
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 Feras-tu un miracle pour les morts; ou bien les ombres se lèveront-elles pour te louer? — Séla.
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 Publie-t-on ta bonté dans le sépulcre, ta fidélité dans l’abîme?
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 Tes prodiges sont-ils connus dans la région des ténèbres et ta justice dans la terre de l’oubli?
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 Et moi, Yahweh, je crie vers toi, ma prière va au-devant de toi dès le matin.
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 Pourquoi, Yahweh, repousses-tu mon âme, me caches-tu ta face?
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 Je suis malheureux et moribond depuis ma jeunesse; sous le poids de tes terreurs, je ne sais que devenir.
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 Tes fureurs passent sur moi, tes épouvantes m’accablent.
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 Comme des eaux débordées elles m’environnent tout le jour; elles m’assiègent toutes ensemble.
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 Tu as éloigné de moi mes amis et mes proches; mes compagnons, ce sont les ténèbres de la tombe.
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
