< Marc 4 >
1 Jésus se mit de nouveau à enseigner au bord de la mer. Une si grande foule s’assembla auprès de lui, qu’il monta et s’assit dans la barque, sur la mer, et toute la foule était à terre le long du rivage.
És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyűle ő hozzá, úgy hogy ő a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.
2 Et il leur enseignait beaucoup de choses en paraboles, et il leur disait dans son enseignement:
És sokat tanítja vala őket példázatokban, és ezt mondja vala nékik tanításában:
3 « Écoutez. — Le semeur sortit pour semer.
Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni.
4 Et comme il semait, des grains tombèrent le long du chemin, et les oiseaux vinrent et les mangèrent.
És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.
5 D’autres tombèrent sur un sol pierreux, où ils n’avaient pas beaucoup de terre; ils levèrent aussitôt, parce que la terre était peu profonde.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.
6 Mais le soleil s’étant levé, la plante, frappée de ses feux et n’ayant point de racine, sécha.
Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.
7 D’autres grains tombèrent parmi les épines; et les épines montèrent et les étouffèrent, et il ne donnèrent point de fruit.
Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.
8 D’autres tombèrent dans la bonne terre; montant et croissant, ils donnèrent leur fruit et rapportèrent l’un trente pour un, l’autre soixante et l’autre cent. »
Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.
9 Et il ajouta: « Que celui qui a des oreilles, entende bien »
És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.
10 Lorsqu’il se trouva seul, ceux qui l’entouraient, avec les Douze, l’interrogèrent sur la parabole.
Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.
11 Il leur dit: « À vous il a été donné de connaître le mystère du royaume de Dieu; mais pour eux, qui sont dehors, tout est annoncé en paraboles,
Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,
12 afin qu’en regardant de leurs yeux ils ne voient point, qu’en entendant de leurs oreilles ils ne comprennent point: de peur qu’ils ne se convertissent et n’obtiennent le pardon de leurs péchés. »
Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak.
13 Il ajouta: « Vous ne comprenez pas cette parabole? Comment donc entendrez-vous toutes les paraboles?
És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?
14 Le semeur sème la parole.
A magvető az ígét hinti.
15 Ceux qui sont sur le chemin, ce sont les hommes en qui on sème la parole, et ils ne l’ont pas plus tôt entendue, que Satan vient et enlève la parole semée dans leurs cœurs.
Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.
16 Pareillement, ceux qui reçoivent la semence en un sol pierreux, ce sont ceux qui, dès qu’ils entendent la parole, la reçoivent avec joie;
És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,
17 mais il n’y a pas en eux de racines; ils sont inconstants: que survienne la tribulation ou la persécution à cause de la parole, ils succombent aussitôt.
De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.
18 Ceux qui reçoivent la semence dans les épines, ce sont ceux qui écoutent la parole;
A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,
19 mais les sollicitudes du monde, et la séduction des richesses, et les autres convoitises entrant dans leurs cœurs, étouffent la parole, et elle ne porte point de fruit. (aiōn )
De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz. (aiōn )
20 Enfin ceux où la semence tombe en bonne terre, ce sont ceux qui entendent la parole et la reçoivent, et produisent du fruit, trente, soixante, et cent pour un. »
A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.
21 Il leur dit encore: « Apporte-t-on la lampe pour la mettre sous le boisseau ou sous le lit? N’est-ce pas pour la mettre sur le chandelier?
És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék?
22 Car il n’y a rien de caché qui ne doive être révélé, rien ne se fait en secret qui ne doive venir au jour.
Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.
23 Si quelqu’un a des oreilles, qu’il entende bien. »
Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.
24 Et il ajouta: « Prenez garde à ce que vous entendez. Selon la mesure avec laquelle vous aurez mesuré, on vous mesurera, et on y ajoutera encore pour vous.
És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek, a kik halljátok.
25 Car on donnera à celui qui a déjà, et à celui qui n’a pas, même ce qu’il a, lui sera ôté. »
Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.
26 Il dit encore: « Il en est du royaume de Dieu comme d’un homme qui jette en terre de la semence.
És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.
27 Il dort et il se lève, la nuit et le jour, et la semence germe et croît, sans qu’il sache comment.
És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.
28 Car la terre produit d’elle-même du fruit: d’abord de l’herbe, puis un épi, et l’épi ensuite s’emplit de froment.
Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.
29 Et quand le fruit est mûr, aussitôt on y met la faucille, parce que c’est le temps de la moisson. »
Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.
30 Il dit encore: « À quoi comparerons-nous le royaume de Dieu? ou par quelle parabole le représenterons-nous?
És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?
31 Il est semblable à un grain de sénevé qui, lorsqu’on le sème en terre, est la plus petite de toutes les semences qu’il y ait sur la terre;
A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,
32 et lorsqu’on l’a semé, il monte et devient plus grand que toutes les plantes potagères, et il étend si loin ses rameaux, que les oiseaux du ciel peuvent s’abriter sous son ombre. »
És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.
33 Il les enseignait ainsi par diverses paraboles, selon qu’ils étaient capables de l’entendre.
És sok ilyen példázatban hirdeti vala nékik az ígét, úgy a mint megérthetik vala.
34 Il ne leur parlait point sans paraboles, mais, en particulier, il expliquait tout à ses disciples.
Példázat nélkül pedig nem szól vala nékik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyaráz vala.
35 Ce jour-là, sur le soir, il leur dit: « Passons à l’autre bord. »
Azután monda nékik azon a napon, a mint este lőn: Menjünk át a túlsó partra.
36 Ayant renvoyé la foule, ils prirent avec eux Jésus, tel qu’il était, dans la barque, et d’autres petites barques l’accompagnaient.
Elbocsátván azért a sokaságot, elvivék őt, úgy a mint a hajóban vala; de más hajók is valának vele.
37 Alors il s’éleva un tourbillon de vent impétueux qui poussait les flots contre la barque, de sorte que déjà elle s’emplissait d’eau.
Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.
38 Lui cependant était à la poupe, dormant sur le coussin; ils le réveillèrent et lui dirent: « Maître, n’avez-vous point de souci que nous périssions? »
Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?
39 Jésus étant réveillé tança le vent, et dit à la mer: « Tais-toi, calme-toi. « Et le vent s’apaisa, et il se fit un grand calme.
És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.
40 Et il leur dit: « Pourquoi êtes-vous effrayés? N’avez-vous pas encore la foi? »
És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?
41 Et ils furent saisis d’une grande crainte, et ils se disaient l’un à l’autre: « Qui donc est celui-ci, que le vent et la mer lui obéissent? »
És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?