< Job 6 >
1 Alors Job prit la parole et dit:
Felelt Jób és mondta:
2 Oh! S'il était possible de peser mon affliction, et de mettre toutes ensemble mes calamités dans la balance!...
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Elles seraient plus pesantes que le sable de la mer: voilà pourquoi mes paroles vont jusqu'à la folie.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Car les flèches du Tout-Puissant me transpercent, et mon âme en boit le venin; les terreurs de Dieu sont rangées en bataille contre moi.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Est-ce que l'onagre rugit auprès de l'herbe tendre? Est-ce que le bœuf mugit devant sa pâture?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Comment se nourrir d'un mets fade et sans sel, ou bien trouver du goût au jus d'une herbe insipide?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Ce que mon âme se refuse à toucher, c'est là mon pain, tout couvert de souillures.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Qui me donnera que mon vœu s'accomplisse, et que Dieu réalise mon attente!
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 Que Dieu daigne me briser, qu'il laisse aller sa main et qu'il tranche mes jours!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Et qu'il me reste du moins cette consolation, que j'en tressaille dans les maux dont il m'accable: de n'avoir jamais transgressé les commandements du Saint!
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Quelle est ma force, pour que j'attende? Quelle est la durée de mes jours, pour que j'aie patience?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Ma force est-elle la force des pierres, et ma chair est-elle d'airain?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Ne suis-je pas dénué de tout secours, et tout espoir de salut ne m'est-il pas enlevé?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 Le malheureux a droit à la pitié de son ami, eût-il même abandonné la crainte du Tout-Puissant.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Mes frères ont été perfides comme le torrent, comme l'eau des torrents qui s'écoulent.
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 Les glaçons en troublent le cours, la neige disparaît dans leurs flots.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Au temps de la sécheresse, ils s'évanouissent; aux premières chaleurs, leur lit est desséché.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Dans des sentiers divers leurs eaux se perdent, elles s'évaporent dans les airs, et ils tarissent.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Les caravanes de Théma comptaient sur eux; les voyageurs de Saba espéraient en eux;
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 ils sont frustrés dans leur attente; arrivés sur leurs bords, ils restent confondus.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Ainsi vous me manquez à cette heure; à la vue de l'infortune, vous fuyez épouvantés.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Vous ai-je dit: « Donnez-moi quelque chose, faites-moi part de vos biens,
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 délivrez-moi de la main de l'ennemi, arrachez-moi de la main des brigands? »
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Instruisez-moi, et je vous écouterai en silence; faites-moi voir en quoi j'ai failli.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Qu'elles ont de force les paroles équitables! Mais sur quoi tombe votre blâme?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Voulez-vous donc censurer des mots? Les discours échappés au désespoir sont la proie du vent.
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Ah! Vous jetez le filet sur un orphelin, vous creusez un piège à votre ami!
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Maintenant, daignez vous retourner vers moi, et vous verrez si je vous mens en face.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Revenez, ne soyez pas injustes; revenez, et mon innocence apparaîtra.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Y a-t-il de l'iniquité sur ma langue, ou bien mon palais ne sait-il pas discerner le mal?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?