Psaumes 74
1 Cantique d’Asaph. Pourquoi, ô Dieu, nous as-tu rejetés pour toujours? Pourquoi ta colère est-elle allumée contre le troupeau de ton pâturage?
Oktató dal. Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, mindenkorra, füstöl haragod legelőd juhai ellen?
2 Souviens-toi de ton peuple que tu as acquis aux jours anciens, que tu as racheté pour être la tribu de ton héritage! Souviens-toi de ta montagne de Sion où tu faisais ta résidence,
Emlékezzél meg községedről, melyet szereztél hajdanában, örökséged törzséről, melyet megváltottál; Czión hegyéről, a melyen lakoztál!
3 porte tes pas vers ces ruines irréparables; l’ennemi a tout ravagé dans le sanctuaire.
Emeld lépteidet az örök romok felé; mindenképen rombolt az ellenség a szentélyben.
4 Tes adversaires ont rugi au milieu de tes saints parvis; ils ont établi pour emblèmes leurs emblèmes.
Ordítottak szorongatóid gyülekezőhelyed belsejében, tették az ő jeleiket jelekké.
5 On les a vus, pareils au bûcheron, qui lève la cognée dans une épaisse forêt.
Úgy tünik föl, mint a ki fölfelé viszi a fák sűrűjébe a fejszéket;
6 Et maintenant, toutes les sculptures ensemble; ils les ont brisées à coups de hache et de marteau.
s most faragványait egyaránt baltákkal és csákányokkal leütik.
7 Ils ont livré au feu ton sanctuaire; ils ont abattu et profané la demeure de ton nom.
Tűzbe borították szentélyedet, földig szentségtelenítotték meg neved hajlékát.
8 Ils disaient dans leur cœur: « Détruisons-les tous ensemble! » Ils ont brûlé dans le pays tous les lieux saints.
Mondták szivükben: Nyomjuk el egyaránt! Elégették Istennek mind a gyülekező helyeit az országban.
9 Nous ne voyons plus nos signes; il n’y a plus de prophète, et personne parmi nous qui sache jusques à quand...
Jeleinket nem láttuk, nincs többé próféta és nálunk senki sincs, a ki tudná, meddig?
10 Jusques à quand, ô Dieu, l’oppresseur insultera-t-il, l’ennemi blasphémera-t-il sans cesse ton nom?
Meddig, oh Isten, gyaláz a szorongató, káromolja az ellenség nevedet mindétig?
11 Pourquoi retires-tu ta main et ta droite? Tire-la de ton sein et détruis-les!
Mért vonod vissza kezedet s jobbodat? Húzd ki öledből, semmisíts!
12 Pourtant Dieu est mon roi dès les temps anciens, lui qui a opéré tant de délivrances sur la terre.
Hiszen Isten a királyom hajdantól fogva, ki segítséget mível a földön.
13 C’est toi qui as divisé la mer par ta puissance, toi qui as brisé la tête des monstres dans les eaux.
Te szétmorzsoltad erőddel a tengert, összetörted a szörnyetegek fejeit a vize-ken;
14 C’est toi qui as écrasé les têtes de Léviathan, et l’as donné en pâture au peuple du désert.
te szétzúztad a leviátán fejeit, adod eledelül a pusztalakók népének;
15 C’est toi qui as fait jaillir la source et le torrent, toi qui as mis à sec les fleuves qui ne tarissent pas.
te hasítottál forrást és patakot, te kiszárítottál tartós folyamokat.
16 A toi est le jour, à toi est la nuit; c’est toi qui as créé la lune et le soleil.
Tied a nappal, tied az éjjel is, te készítottél világítót és napot;
17 C’est toi qui as fixé toutes les limites de la terre; l’été et l’hiver, c’est toi qui les as établis.
te megállapítottad mind a föld határait, nyár és tél, te alkottad őket.
18 Souviens-toi: l’ennemi insulte Yahweh, un peuple insensé blasphème ton nom!
Emlékezzél meg erről: ellenség gyalázta az Örökkévalót és aljas nép káromolta nevedet.
19 Ne livre pas aux bêtes l’âme de ta tourterelle, n’oublie pas pour toujours la vie de tes pauvres.
Ne add a vadnak gerliczéd lelkét, szegényeid életét ne felejtsd el mindenkorra.
20 Prends garde à ton alliance! car tous les coins du pays sont pleins de repaires de violence.
Tekints a szövetségre; mert megteltek az ország sötét helyei erőszak tanyáival.
21 Que l’opprimé ne s’en retourne pas confus, que le malheureux et le pauvre puissent bénir ton nom!
Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott, szegény és szűkölködő dicsérjék nevedet!
22 Lève-toi, ô Dieu, prends en main ta cause; souviens-toi des outrages que t’adresse chaque jour l’insensé.
Kelj föl, Ieten, vidd ügyedet, emlékezzél gyalázásodról az aljas részéről egész nap.
23 N’oublie pas les clameurs de tes adversaires, l’insolence toujours croissante de ceux qui te haïssent.
Ne felejtsd el szorongatóid hangját, támadóid zajongását, mely folyton felszáll!
