Psaumes 70

1 Au maître de chant. De David. Pour faire souvenir. O Dieu, hâte-toi de me délivrer! Seigneur, hâte-toi de me secourir!

Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

2 Qu’ils soient honteux et confus, ceux qui cherchent mon âme! Qu’ils reculent et rougissent ceux qui désirent ma perte!

Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.

3 Qu’ils retournent en arrière à cause de leur honte, ceux qui disent: « Ah! ah! »

Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

4 Qu’ils soient dans l’allégresse et se réjouissent en toi tous ceux qui te cherchent! Qu’ils disent sans cesse: « Gloire à Dieu », ceux qui aiment ton salut!

Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!

5 Moi, je suis pauvre et indigent: ô Dieu, hâte-toi vers moi! Tu es mon aide et mon libérateur: Yahweh, ne tarde pas!

Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!