Psaumes 57
1 Au maître de chant. « Ne détruis pas. » Hymne de David, lorsque, poursuivi par Saül, il se réfugia dans la caverne. Aie pitié de moi, ô Dieu, aie pitié de moi, car en toi mon âme cherche un refuge; je m’abriterai à l’ombre de tes ailes, jusqu’à ce que la calamité soit passée.
Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.
2 Je crie vers le Dieu Très-Haut, le Dieu qui fait tout pour moi.
A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem.
3 Il m’enverra du ciel le salut: — mon persécuteur m’accable d’outrages! — Séla. Dieu enverra sa bonté et sa vérité.
Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. (Szela) Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét.
4 Je couche au milieu des lions, des hommes qui vomissent la flamme, qui ont pour dents la lance et les flèches, et dont la langue est un glaive tranchant.
Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.
5 Elève-toi au-dessus des cieux, ô Dieu, que ta gloire brille par toute la terre!
Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
6 Ils avaient tendu un piège devant mes pas, déjà mon âme se courbait; ils avaient creusé une fosse devant moi: ils y sont tombés! — Séla.
Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. (Szela)
7 Mon cœur est affermi, ô Dieu, mon cœur est affermi; je chanterai et ferai retentir de joyeux instruments.
Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!
8 Eveille-toi, ma gloire! Eveillez-vous, ma lyre et ma harpe! Que j’éveille l’aurore!
Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!
9 Je te louerai parmi les peuples, Seigneur, je te chanterai parmi les nations.
Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.
10 Car ta fidélité atteint jusqu’aux cieux, et ta vérité jusqu’aux nues.
Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged.
11 Elève-toi au-dessus des cieux, ô Dieu, que ta gloire brille sur toute la terre!
Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
