Psaumes 147
1 Alleluia — Louez Yahweh, car il est bon de célébrer notre Dieu, car il est doux, il est bienséant de le louer.
Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
2 Yahweh rebâtit Jérusalem, il rassemble les dispersés d’Israël.
Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
3 Il guérit ceux qui ont le cœur brisé, et il panse leurs blessures.
Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
4 Il compte le nombre des étoiles, il les appelle toutes par leur nom.
számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
5 Notre Seigneur est grand, et sa force est infinie, et son intelligence n’a pas de limites.
Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
6 Yahweh vient en aide aux humbles, il abaisse les méchants jusqu’à terre.
Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
7 Chantez à Yahweh un cantique d’actions de grâces; célébrez notre Dieu sur la harpe!
Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
8 Il couvre les cieux de nuages, et prépare la pluie pour la terre; il fait croître l’herbe sur les montagnes.
A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Il donne la nourriture au bétail, aux petits du corbeau qui crient vers lui.
megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
10 Ce n’est pas dans la vigueur du cheval qu’il se complaît, ni dans les jambes de l’homme qu’il met son plaisir;
Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
11 Yahweh met son plaisir en ceux qui le craignent, en ceux qui espèrent en sa bonté.
Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
12 Jérusalem, célèbre Yahweh; Sion, loue ton Dieu.
Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
13 Car il affermit les verrous de tes portes, il bénit tes fils au milieu de toi;
Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
14 il assure la paix à tes frontières, il te rassasie de la fleur du froment.
Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
15 Il envoie ses ordres à la terre; sa parole court avec vitesse.
ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
16 Il fait tomber la neige comme de la laine, il répand le givre comme de la cendre.
ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
17 Il jette ses glaçons par morceaux: qui peut tenir devant ses frimas?
dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
18 Il envoie sa parole, et il les fond; il fait souffler son vent, et les eaux coulent.
Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
19 C’est lui qui a révélé sa parole à Jacob, ses lois et ses ordonnances à Israël.
Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
20 Il n’a pas fait de même pour toutes les autres nations; elles ne connaissent pas ses ordonnances. Alleluia!
Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!
