Psaumes 10
1 Pourquoi, Yahweh, te tiens-tu éloigné? et te caches-tu au temps de la détresse?
Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
2 Quand le méchant s’enorgueillit, les malheureux sont consumés; ils sont pris dans les intrigues qu’il a conçues.
A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
3 Car le méchant se glorifie de sa convoitise; le ravisseur maudit, méprise Yahweh.
Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
4 Dans son arrogance, le méchant dit: « Il ne punit pas! » « Il n’y a pas de Dieu «: voilà toutes ses pensées.
A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
5 Ses voies sont prospères en tout temps! Tes jugements sont trop élevés pour qu’il s’en inquiète; tous ses adversaires, il les dissipe d’un souffle.
Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
6 Il dit dans son cœur: « Je ne serai pas ébranlé, je suis pour toujours à l’abri du malheur. »
Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
7 Sa bouche est pleine de malédiction, de tromperie et de violence; sous sa langue est la malice et l’iniquité.
Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
8 Il se met en embuscade près des hameaux, dans les lieux couverts il assassine l’innocent. Ses yeux épient l’homme sans défense,
Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
9 il est aux aguets dans le lieu couvert, comme un lion dans son fourré; il est aux aguets pour surprendre le pauvre, il se saisit du pauvre en le tirant dans son filet.
Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
10 Il se courbe, il se baisse, et les malheureux tombent dans ses griffes.
Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
11 Il dit dans son cœur: « Dieu a oublié! Il a couvert sa face, il ne voit jamais rien. »
Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
12 Lève-toi, Yahweh; ô Dieu, lève ta main! N’oublie pas les affligés.
Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
13 Pourquoi le méchant méprise-t-il Dieu? Pourquoi dit-il en son cœur: « Tu ne punis pas? »
Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
14 Tu as vu pourtant; car tu regardes la peine et la souffrance, pour prendre en main leur cause. A toi s’abandonne le malheureux, à l’orphelin tu viens en aide.
Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
15 Brise le bras du méchant; l’impie, — si tu cherches son crime, ne le trouveras-tu pas?
Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
16 Yahweh est roi à jamais et pour l’éternité, les nations seront exterminées de sa terre.
Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
17 Tu as entendu le désir des affligés, Yahweh; tu affermis leur cœur, tu prêtes une oreille attentive,
A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
18 pour rendre justice à l’orphelin et à l’opprimé, afin que l’homme, tiré de la terre, cesse d’inspirer l’effroi.
Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
