Proverbes 5
1 Mon fils, sois attentif à ma sagesse, et prête l’oreille à mon intelligence,
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 afin que tu conserves la réflexion, et que tes lèvres gardent la science.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 Car les lèvres de l’étrangère distillent le miel, et son palais est plus doux que l’huile.
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 Mais à la fin elle est amère comme l’absinthe, aiguë comme un glaive à deux tranchants.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 Elle ne considère pas le chemin de la vie, ses pas s’en vont incertains elle ne sait où.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Et maintenant, mes fils, écoutez-moi, et ne vous écartez pas des paroles de ma bouche.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Eloigne d’auprès d’elle ton chemin, ne t’approche pas de la porte de sa maison,
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 de peur que tu ne livres à d’autres la fleur de ta jeunesse, et tes années au tyran cruel;
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 de peur que des étrangers ne se rassasient de tes biens, et que le fruit de ton travail ne passe dans la maison d’autrui;
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 de peur que tu ne gémisses à la fin, quand ta chair et ton corps seront consumés,
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 et que tu ne dises: Comment donc ai-je pu haïr la correction, et comment mon cœur a-t-il dédaigné la réprimande?
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 Comment ai-je pu ne pas écouter la voix de mes maîtres, ne pas prêter l’oreille à ceux qui m’instruisaient?
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 J’ai failli en venir au comble du malheur, au milieu du peuple et de l’assemblée.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Bois l’eau de ta citerne, les ruisseaux qui sortent de ton puits.
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Que tes sources se répandent au dehors, que tes ruisseaux coulent sur les places publiques!
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Qu’ils soient pour toi seul, et non pour des étrangers avec toi!
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Que ta source soit bénie, et mets ta joie dans la femme de ta jeunesse.
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 Biche charmante, gracieuse gazelle, — que ses charmes t’enivrent en tout temps, sois toujours épris de son amour!
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 Pourquoi, mon fils, t’éprendrais-tu d’une étrangère, et embrasserais-tu le sein d’une inconnue?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 Car devant les yeux de Yahweh sont les voies de l’homme, il considère tous ses sentiers.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 Le méchant est pris dans ses propres iniquités, il est saisi par les liens de son péché.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Il mourra faute de correction, il sera trompé par l’excès de sa folie.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
