Luc 24
1 Mais, le premier jour de la semaine, de grand matin, elles se rendirent au sépulcre, avec les aromates qu’elles avaient préparés.
A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.
2 Elles virent que la pierre avait été roulée loin du sépulcre;
És a követ a sírról elhengerítve találák.
3 et, étant entrées, elles ne trouvèrent pas le corps du Seigneur Jésus.
És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.
4 Tandis qu’elles étaient remplies d’anxiété à ce sujet, voici que deux hommes, vêtus de robes resplendissantes, parurent debout auprès d’elles.
És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:
5 Comme, dans leur épouvante, elles inclinaient le visage vers la terre, ils leur dirent: « Pourquoi cherchez-vous parmi les morts celui qui est vivant?
És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?
6 Il n’est pas ici, mais il est ressuscité. Souvenez-vous de ce qu’il vous a dit, lorsqu’il était encore en Galilée:
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,
7 Il faut que le Fils de l’homme soit livré entre les mains des pécheurs, qu’il soit crucifié, et qu’il ressuscite le troisième jour. »
Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.
8 Elles se ressouvinrent alors des paroles de Jésus,
Megemlékezének azért az ő szavairól.
9 et, à leur retour du sépulcre, elles rapportèrent toutes ces choses aux Onze et à tous les autres.
És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.
10 Celles qui dirent ces choses aux Apôtres étaient Marie-Madeleine, Jeanne, Marie, mère de Jacques, et leurs autres compagnes.
Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.
11 Mais ils regardèrent leurs discours comme vain racontage, et ils ne crurent pas ces femmes.
De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.
12 Toutefois Pierre se leva et courut au sépulcre; et, s’étant penché, il ne vit que les linges par terre, et il s’en alla chez lui, dans l’admiration de ce qui était arrivé.
Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.
13 Or, ce même jour, deux disciples étaient en route vers un village nommé Emmaüs, distant de Jérusalem de soixante stades,
És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.
14 et ils s’entretenaient de tous ces événements.
És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.
15 Pendant qu’ils discouraient, échangeant leurs pensées, Jésus lui-même les joignit et fit route avec eux;
És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.
16 mais leurs yeux étaient retenus de sorte qu’ils ne le reconnaissaient pas.
De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
17 Il leur dit: « De quoi vous entretenez-vous ainsi en marchant, que vous soyez tout tristes? »
Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?
18 L’un d’eux, nommé Cléophas, lui répondit: « Tu es bien le seul étranger venu à Jérusalem, qui ne sache pas les choses qui y sont arrivées ces jours-ci? —
Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
19 Quelles choses? » leur dit-il. Ils répondirent: « Les faits concernant Jésus de Nazareth, qui était un prophète puissant en œuvres et en parole devant Dieu et devant tout le peuple:
És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:
20 comment les Princes des prêtres et nos magistrats l’ont livré pour être condamné à mort, et l’ont crucifié.
És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.
21 Quant à nous, nous espérions que ce serait lui qui délivrerait Israël; mais, avec tout cela, c’est aujourd’hui le troisième jour que ces choses sont arrivées.
Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.
22 À la vérité, quelques-unes des femmes qui sont avec nous, nous ont fort étonnés: étant allées avant le jour au sépulcre,
Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;
23 et n’ayant pas trouvé son corps, elles sont venues dire que des anges leur ont apparu et ont annoncé qu’il est vivant.
És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.
24 Quelques-uns des nôtres sont allés au sépulcre, et ont trouvé toutes choses comme les femmes l’avaient dit; mais lui, ils ne l’ont pas vu. »
És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.
25 Alors Jésus leur dit: « O hommes sans intelligence, et dont le cœur est lent à croire tout ce qu’ont dit les Prophètes!
És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!
26 Ne fallait-il pas que le Christ souffrit toutes ces choses pour entrer dans sa gloire? »
Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
27 Puis, commençant par Moïse, et parcourant tous les prophètes, il leur expliqua, dans toutes les Écritures, ce qui le concernait.
És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.
28 Lorsqu’ils se trouvèrent près du village où ils allaient, lui fit semblant d’aller plus loin.
Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.
29 Mais ils le pressèrent, en disant: « Reste avec nous, car il se fait tard, et déjà le jour baisse. » Et il entra pour rester avec eux.
De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.
30 Or, pendant qu’il était à table avec eux, il prit le pain, prononça une bénédiction, puis le rompit, et le leur donna.
És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.
31 Alors leurs yeux s’ouvrirent, et ils le reconnurent; mais lui devint invisible à leurs yeux.
És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.
32 Et ils se dirent l’un à l’autre: « N’est-il pas vrai que notre cœur était tout brûlant au dedans de nous, lorsqu’il nous parlait en chemin, et qu’il nous expliquait les Ecritures? »
És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?
33 Se levant à l’heure même, ils retournèrent à Jérusalem; où ils trouvèrent réunis les Onze et leurs compagnons,
És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.
34 qui disaient: « Le Seigneur est vraiment ressuscité, et il est apparu à Simon. »
Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!
35 Eux-mêmes, à leur tour, racontèrent ce qui leur était arrivé en chemin, et comment ils l’avaient reconnu à la fraction du pain.
És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
36 Pendant qu’ils s’entretenaient ainsi, Jésus se présenta au milieu d’eux, et leur dit: « La paix soit avec vous! c’est moi, ne craignez pas. »
És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!
37 Saisis de stupeur et d’effroi, ils pensaient voir un esprit.
Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.
38 Mais il leur dit: « Pourquoi vous troublez-vous, et pourquoi des doutes s’élèvent-ils dans vos cœurs?
És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?
39 Voyez mes mains et mes pieds; c’est bien moi. Touchez-moi, et considérez qu’un esprit n’a ni chair ni os, comme vous voyez que j’en ai. »
Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!
40 Ayant ainsi parlé, il leur montra ses mains et ses pieds.
És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.
41 Comme dans leur joie, ils hésitaient encore à croire, et ne revenaient pas de leur étonnement, il leur dit: « Avez-vous ici quelque chose à manger? »
Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?
42 Ils lui présentèrent un morceau de poisson rôti et un rayon de miel.
Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,
43 Il les prit, et en mangea devant eux.
Melyeket elvőn, és előttök evék.
44 Puis il leur dit: « C’est là ce que je vous disais, étant encore avec vous, qu’il fallait que tout ce qui est écrit de moi dans la loi de Moïse, dans les Prophètes et dans les Psaumes s’accomplît. »
És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.
45 Alors il leur ouvrit l’esprit, pour comprendre les Ecritures;
Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.
46 et il leur dit: « Ainsi il est écrit: et ainsi il fallait que le Christ souffrît, qu’il ressuscitât des morts le troisième jour,
És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:
47 et que le repentir et la rémission des péchés soient prêchés en son nom à toutes les nations, à commencer par Jérusalem.
És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.
48 Vous êtes témoins de ces choses.
Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.
49 Moi, je vais envoyer sur vous le don promis par mon Père; et vous, restez dans la ville, jusqu’à ce que vous soyez revêtus d’une force d’en haut. »
És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.
50 Puis il les conduisit hors de la ville, jusque vers Béthanie, et, ayant levé les mains, il les bénit.
Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.
51 Pendant qu’il les bénissait, il se sépara d’eux et il fut enlevé au ciel.
És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.
52 Pour eux, après l’avoir adoré, ils retournèrent à Jérusalem avec une grande joie.
Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;
53 Et ils étaient continuellement dans le temple, louant et bénissant Dieu. [Amen!]
És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.
