< Isaïe 41 >
1 Iles, faites silence pour m’écouter, et que les peuples raniment leurs forces; qu’ils approchent, puis qu’ils parlent! Allons ensemble au jugement!
Hallgassatok reám, ti szigetek, és a népek vegyenek új erőt, közelgjenek, majd szóljanak, együtt hadd szálljunk perbe!
2 Qui a fait lever de l’Orient celui dont la justice rencontre les pas? Qui lui a livré les nations, et lui a soumis les rois? Il fait voler leurs épées en poussière; il rend leurs arcs semblables à la paille qu’emporte le vent.
Ki támasztá fel azt keletről, a kit igazságban hív az ő lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint repülő polyvát kézíve által!
3 Il les poursuit et passe en paix, par un chemin que son pied n’avait jamais foulé.
Kergeti őket, békességgel vonul az úton, a melyen lábaival nem járt.
4 Qui a fait cela? qui l’a accompli? Celui qui appelle les générations depuis le commencement, moi, Yahweh, qui suis le premier, et qui serai aussi avec les derniers!
Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitől fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én!
5 Les îles le voient et sont saisies de crainte; les extrémités de la terre tremblent; ils approchent et viennent.
Látták a szigetek és megrémülének, a földnek végei reszkettek, közelegtek és egybegyűltek.
6 Chacun aide son compagnon, et l’un dit à l’autre: Prends courage!
Kiki társát segíti, és barátjának ezt mondja: Légy erős!
7 Le forgeron encourage le fondeur, le polisseur au marteau celui qui frappe sur l’enclume; en disant de la soudure: « Elle est bonne! » puis il fixe le dieu avec des clous, pour qu’il ne branle pas.
És bátorítja a mester az ötvöst, és a kalapácscsal simító azt, a ki az ülőt veri; így szól a forrasztásról: jó az, és megerősíti szegekkel, hogy meg ne mozduljon.
8 Mais toi, Israël, mon serviteur, Jacob, que j’ai choisi, race d’Abraham mon ami;
De te Izráel, én szolgám, Jákób, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva;
9 Toi que j’ai été prendre aux extrémités de la terre, et que j’ai appelé de ses lointaines régions; toi à qui j’ai dit: « Tu es mon serviteur, je t’ai choisi et ne t’ai pas rejeté: »
Te, a kit én a föld utolsó részéről hoztalak és véghatárairól elhívtalak, és ezt mondám néked: Szolgám vagy te, elválasztottalak és meg nem útállak:
10 Ne crains point, car, je suis avec toi; ne regarde pas avec inquiétude, car je suis ton Dieu; je t’ai saisi fortement, et je t’aide, et je te soutiens par la droite de ma justice.
Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
11 Voici qu’ils seront confondus et couverts de honte, tous ceux qui sont enflammés contre toi; ils seront semblables au néant, ils périront, ceux qui disputent contre toi!
Ímé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak, a kik fölgerjednek ellened, semmivé lesznek és elvesznek, a kik veled perlekednek.
12 Tu les chercheras et tu ne les trouveras plus, ceux qui te querellent; ils seront semblables au néant, réduits à rien, ceux qui te font la guerre.
Keresed őket és meg nem találod a veled versengőket; megsemmisülnek teljesen, a kik téged háborgatnak.
13 Car moi, Yahweh, ton Dieu, je te prends par la main droite, je te dis: « Ne crains point, c’est moi qui viens à ton aide. »
Mivel én vagyok Urad, Istened, a ki jobbkezedet fogom, és a ki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!
14 Ne crains point, vermisseau de Jacob, faible reste d’Israël! moi, je viens à ton secours, — oracle de Yahweh; et ton Rédempteur est le Saint d’Israël.
Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel, én megsegítlek, szól az Úr, a te megváltód, Izráelnek Szentje!
15 Voici que je fais de toi un traîneau aigu, neuf, à deux tranchants; tu fouleras les montagnes et tu les broieras, et tu rendras les collines semblables à de la balle,
Ímé, én teszlek éles, új cséplőhengerré, a melynek két éle van; hegyeket csépelj és zúzz össze, és a halmokat pozdorjává tegyed.
16 Tu les vanneras, et le vent les emportera, et l’ouragan les dispersera. Et toi, tu tressailliras de joie en Yahweh, tu te glorifieras dans le Saint d’Israël.
Te szórd, és a szél vigye el őket, és elszéleszsze őket a forgószél, és te örülsz az Úrban, és dicsekedel Izráelnek Szentjében.
17 Les malheureux et les pauvres, qui cherchent des eaux et n’en trouvent point, et dont la langue est desséchée par la soif, moi, Yahweh, je les exaucerai, moi, le Dieu d’Israël, je ne les abandonnerai pas.
A nyomorultak és szegények keresnek vizet, de nincs, nyelvök a szomjúságban elepedt: én, az Úr meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket.
18 Je ferai jaillir des fleuves sur les sommets dénudés, et des sources au milieu des vallées; je changerai le désert en étang, et la terre aride en fontaines d’eau.
Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásivá.
19 Je mettrai dans le désert le cèdre, l’acacia, le myrte et l’olivier; je mettrai dans la steppe à la fois le cyprès, le platane et le buis;
A pusztában czédrust, akáczot nevelek és mirtust és olajfát, plántálok a kietlenben cziprust, platánt, sudarczédrussal együtt,
20 Afin qu’ils voient, qu’ils sachent, qu’ils observent et comprennent ensemble, que la main de Yahweh a fait ces choses, et que le Saint d’Israël les a créées.
Hogy lássák, megtudják, eszökbe vegyék és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze mívelte ezt, és Izráel Szentje teremtette ezt!
21 Présentez votre cause, dit Yahweh; produisez vos raisons, dit le Roi de Jacob.
Hozzátok ide ügyeteket, szól az Úr, adjátok elő erősségeiteket, így szól Jákób királya.
22 Qu’ils les produisent et nous déclarent ce qui doit arriver! Les choses anciennes, déclarez-nous ce qu’elles furent, et nous y appliquerons notre cœur, pour en connaître l’issue! Ou bien faites-nous entendre les choses à venir!
Adják elő és jelentsék meg nékünk, a mik történni fognak; a mik először lesznek, jelentsétek meg, hogy eszünkbe vegyük és megtudjuk végöket, vagy a jövendőket tudassátok velünk!
23 Annoncez les choses qui arriveront plus tard, et nous saurons que vous êtes des dieux! Faites du bien ou faites du mal, que nous voyions et que nous admirions ensemble!
Jelentsétek meg, mik lesznek ezután, hogy megtudjuk, hogy ti Istenek vagytok; vagy hát míveljetek jót vagy gonoszt, hogy mérkőzzünk és majd lássuk együtt!
24 Voilà, vous n’êtes rien, et votre œuvre est néant: abominable est celui qui vous choisit!
Ímé, ti semmiből valók vagytok, és dolgotok is semmiből való; útálat az, a ki titeket szeret.
25 Je l’ai suscité du septentrion, et il arrive, du soleil levant, il invoque mon nom; il marche sur les satrapes comme sur la boue, comme le potier foule l’argile.
Feltámasztám északról, és eljött napkelet felől; hirdeti nevemet, és tapodja a fejedelmeket, mint az agyagot, és mint a fazekas a sarat tapossa.
26 Qui l’a fait connaître dès l’origine, que nous le sachions, longtemps d’avance, que nous disions: « C’est vrai? » Non! Personne ne l’a annoncé! Non! Personne ne l’a fait entendre! Non! Personne n’a entendu vos paroles!
Ki jelenté meg ezt eleitől fogva, hogy megtudnók? vagy régen, hogy ezt mondanók: Igaz? De nem jelenté meg, de nem tudatá senki, nem hallá szavatokat senki sem!
27 Le premier j’ai dit à Sion: « Voici! Les voici! » et j’envoie à Jérusalem un messager de bonne nouvelle.
Sionnak először én hirdetém, ímé itt vannak a tanúk, és örömmondót adtam Jeruzsálemnek.
28 Je regarde, et il n’y a personne; parmi eux, il n’y a pas un conseiller, que je puisse interroger et qui me réponde.
És néztem és nem volt senki, ezek közül nem volt tanácsadó, hogy megkérdezzem őket és feleljenek nékem.
29 Voici, ils sont tous vanité; leurs œuvres sont néant; leurs idoles, un vain souffle!
Ímé, mindnyájan semmik ők, semmiség cselekedetök, szél és hiábavalóság képeik.