< Psaumes 60 >
1 Pour le chef musicien. Sur l'air de « The Lily of the Covenant ». Un poème didactique de David, lorsqu'il combattit avec Aram Naharaim et Aram Zobah, et que Joab revint, et tua douze mille Edom dans la vallée du sel. Dieu, tu nous as rejetés. Vous nous avez brisés. Vous avez été en colère. Restaure-nous, encore une fois.
Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
2 Tu as fait trembler la terre. Vous l'avez déchiré. Réparer ses fractures, car il tremble.
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
3 Tu as montré à ton peuple des choses difficiles. Tu nous as fait boire le vin qui nous fait tituber.
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
4 Tu as donné une bannière à ceux qui te craignent, pour qu'il soit exposé à cause de la vérité. (Selah)
Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
5 Pour que ton bien-aimé soit délivré, sauve de ta main droite, et réponds-nous.
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
6 Dieu a parlé depuis son sanctuaire: « Je triompherai. Je vais diviser Sichem, et mesure la vallée de Succoth.
Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
7 Galaad est à moi, et Manassé est à moi. Ephraïm aussi est la défense de ma tête. Juda est mon sceptre.
Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
8 Moab est mon bassin de lavage. Je jetterai ma sandale sur Edom. Je crie en triomphe sur la Philistie. »
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
9 Qui me fera entrer dans la ville forte? Qui m'a conduit à Edom?
Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
10 Ne nous as-tu pas rejetés, Dieu? Tu ne sors pas avec nos armées, Dieu.
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
11 Donne-nous du secours contre l'adversaire, car l'aide de l'homme est vaine.
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
12 Par Dieu, nous ferons preuve de courage, car c'est lui qui écrasera nos adversaires.
Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.