Psaumes 139
1 Pour le chef musicien. Un psaume de David. Yahvé, tu m'as sondé, et vous me connaissez.
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, átkutattál engem és megismertél.
2 Tu sais que je m'assieds et que je me lève. Vous percevez mes pensées de loin.
Te ismered ültemet és keltemet, érted gondolatomat messziről.
3 Tu cherches mon chemin et ma couche, et sont au courant de toutes mes voies.
Jártamat és fektemet meghánytad, s mind az útjaimat kitapasztaltad,
4 Car il n'y a pas un mot sur ma langue, mais voici, Yahvé, tu le sais parfaitement.
mert nincs szó nyelvemen; immár Örökkévaló, ismered azt egészen.
5 Tu m'enfermes derrière et devant. Vous avez posé votre main sur moi.
Hátul és elől körülzártál engem és reám tetted kezedet.
6 Cette connaissance me dépasse. C'est noble. Je ne peux pas l'atteindre.
Csodálatos nekem a megismerése, túlmagas, nem birom meg.
7 Où pourrais-je aller loin de ton Esprit? Ou bien où pourrais-je fuir votre présence?
Hová menjek szellemedtől, s hová szökjem színed elől?
Ha felszállok az égbe, te ott vagy, s ha ágyat terítenék az alvilágban, ímhol vagy. (Sheol h7585)
9 Si je prends les ailes de l'aurore, et s'installer dans les parties les plus éloignées de la mer,
Venném hajnalnak szárnyait, laknám tengernek végén:
10 même là, ta main me conduira, et ta main droite me tiendra.
ott is kezed vezet engem, és megragad a te jobbod.
11 Si je dis: « Les ténèbres m'accablent! La lumière autour de moi sera la nuit, »
Ha mondom: bizony, sötétség borit el engem és éjjellé válik a világosság körülöttem:
12 même les ténèbres ne se cachent pas de toi, mais la nuit brille comme le jour. L'obscurité est comme une lumière pour vous.
a sötétség sem sötét neked, s az éjjel világít mint a nappal, akár sötétség akár világosság!
13 Car c'est toi qui as formé mon être profond. Tu m'as tissé dans le ventre de ma mère.
Mert te szerzetted veséimet, szöttél engem anyám testében.
14 Je te rendrai grâce, car je suis merveilleusement bien fait. Vos travaux sont merveilleux. Mon âme le sait très bien.
Magasztallak azért, hogy félelmetesen csodás lettem; csodásak a műveid és lelkem tudja nagyon.
15 Mon cadre ne vous a pas été caché, quand j'ai été fait en secret, tissés ensemble dans les profondeurs de la terre.
Nem volt rejtve előtted csontozatom, a hogy alkottattam titokban, himeztettem földnek aljaiban.
16 Tes yeux ont vu mon corps. Dans votre livre, ils ont tous été écrits, les jours qui ont été ordonnés pour moi, alors qu'il n'y en avait pas encore.
Idomtalan testemet látták szemeid; a könyvedben mind be vannak irva-e a napok, melyek alkotandók, midőn egy sem volt még közülök.
17 Que tes pensées sont précieuses pour moi, Dieu! Comme leur somme est vaste!
Nekem pedig mi drágák a gondolataid, oh Isten, mi tetemesek az összegeik!
18 Si je les comptais, ils seraient plus nombreux que le sable. Quand je me réveille, je suis toujours avec toi.
Megolvasnám – számosabbak a fövenynél; fölébredek és még veled vagyok.
19 Si seulement toi, Dieu, tu tuais les méchants. Éloignez-vous de moi, hommes assoiffés de sang!
Vajha megölnéd, oh Isten, a gonoszt! És vérontás emberei ti, távozzatok tölem!
20 Car ils parlent contre vous avec méchanceté. Vos ennemis prennent votre nom en vain.
Kik téged megemlítenek fondorlatnál, hamisan ejtették ki nevedet ellenségeid.
21 Yahvé, est-ce que je ne déteste pas ceux qui te détestent? Ne suis-je pas affligé par ceux qui s'élèvent contre toi?
Nemde gyűlölőidet, oh Örökkévaló, gyülölöm és az ellened támadóktól elundorodom.
22 Je les déteste d'une haine parfaite. Ils sont devenus mes ennemis.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek nekem!
23 Sonde-moi, Dieu, et connais mon cœur. Essayez-moi, et connaissez mes pensées.
Kutass át engem, Isten s ismerd meg szivemet; vizsgálj meg, s ismerd meg tépelődésemet!
24 Voyez s'il y a en moi quelque voie mauvaise, et conduis-moi dans la voie éternelle.
S lásd, van-e bennem bosszantásnak útja, s vezess engem az örök útra!
