Job 9
1 Alors Job répondit,
Felele pedig Jób, és monda:
2 « Je sais en vérité qu'il en est ainsi, mais comment l'homme peut-il être juste avec Dieu?
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3 S'il lui plaît de contester avec lui, il ne peut pas lui répondre une fois sur mille.
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
4 Dieu est sage de cœur et puissant de force. Qui s'est endurci contre lui et a prospéré?
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
5 Il enlève les montagnes, et ils ne le savent pas, quand il les renverse dans sa colère.
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
6 Il secoue la terre de sa place. Ses piliers tremblent.
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
7 Il commande au soleil et il ne se lève pas, et scelle les étoiles.
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8 Lui seul étend les cieux, et marche sur les vagues de la mer.
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9 Il crée l'Ours, Orion et les Pléiades, et les chambres du sud.
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10 Il fait de grandes choses qu'on ne peut pas savoir; oui, des choses merveilleuses sans nombre.
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
11 Voici qu'il passe à côté de moi, et je ne le vois pas. Il passe aussi, mais je ne le perçois pas.
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12 Voici qu'il arrache. Qui peut l'en empêcher? Qui lui demandera: « Que fais-tu?
Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
13 « Dieu ne retire pas sa colère. Les aides de Rahab s'abaissent sous lui.
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
14 A plus forte raison lui répondrai-je, et choisir mes mots pour argumenter avec lui?
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15 Même si j'étais juste, je n'ai pas voulu lui répondre. Je ferais des supplications à mon juge.
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
16 Si j'avais appelé, et qu'il m'ait répondu, pourtant je ne croirais pas qu'il ait écouté ma voix.
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17 Car il me brise par une tempête, et multiplie mes blessures sans raison.
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18 Il ne me permettra pas de reprendre mon souffle, mais me remplit d'amertume.
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19 Si c'est une question de force, voici qu'il est puissant! S'il s'agit de justice, « Qui, dit-il, me convoquera?
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
20 Bien que je sois juste, ma propre bouche me condamne. Bien que je sois irréprochable, cela prouvera ma perversité.
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
21 Je suis irréprochable. Je ne me respecte pas. Je méprise ma vie.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
22 « C'est la même chose. C'est pourquoi je dis qu'il détruit les irréprochables et les méchants.
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
23 Si le fléau tue soudainement, il se moquera du procès des innocents.
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
24 La terre est livrée entre les mains des méchants. Il couvre les visages de ses juges. Si ce n'est pas lui, alors qui est-ce?
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
25 « Maintenant mes jours sont plus rapides qu'un coureur. Ils s'enfuient. Ils ne voient pas le bien.
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
26 Ils ont disparu comme les navires rapides, comme l'aigle qui se jette sur sa proie.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
27 Si je dis: « J'oublierai ma plainte », J'enlèverai mon visage triste, et je me réjouirai,
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
28 J'ai peur de tous mes chagrins. Je sais que vous ne me tiendrez pas pour innocent.
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
29 Je serai condamné. Alors pourquoi je travaille en vain?
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
30 Si je me lave avec de la neige, et je nettoie mes mains avec de la soude,
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
31 pourtant tu me plongeras dans le fossé. Mes propres vêtements me feront horreur.
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
32 Car il n'est pas un homme, comme moi, pour que je lui réponde, que nous devrions nous réunir pour juger.
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
33 Il n'y a pas d'arbitre entre nous, qui pourrait poser sa main sur nous deux.
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
34 Qu'il éloigne de moi son bâton. Que sa terreur ne me fasse pas peur;
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
35 alors je parlerais, et je ne le craindrais pas, car je ne le suis pas en moi-même.
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
