Job 9
1 Alors Job répondit,
Felelt Jób és mondta:
2 « Je sais en vérité qu'il en est ainsi, mais comment l'homme peut-il être juste avec Dieu?
Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
3 S'il lui plaît de contester avec lui, il ne peut pas lui répondre une fois sur mille.
Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
4 Dieu est sage de cœur et puissant de force. Qui s'est endurci contre lui et a prospéré?
Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
5 Il enlève les montagnes, et ils ne le savent pas, quand il les renverse dans sa colère.
A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
6 Il secoue la terre de sa place. Ses piliers tremblent.
a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
7 Il commande au soleil et il ne se lève pas, et scelle les étoiles.
a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
8 Lui seul étend les cieux, et marche sur les vagues de la mer.
kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
9 Il crée l'Ours, Orion et les Pléiades, et les chambres du sud.
teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
10 Il fait de grandes choses qu'on ne peut pas savoir; oui, des choses merveilleuses sans nombre.
a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
11 Voici qu'il passe à côté de moi, et je ne le vois pas. Il passe aussi, mais je ne le perçois pas.
lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
12 Voici qu'il arrache. Qui peut l'en empêcher? Qui lui demandera: « Que fais-tu?
ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
13 « Dieu ne retire pas sa colère. Les aides de Rahab s'abaissent sous lui.
Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
14 A plus forte raison lui répondrai-je, et choisir mes mots pour argumenter avec lui?
hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
15 Même si j'étais juste, je n'ai pas voulu lui répondre. Je ferais des supplications à mon juge.
A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
16 Si j'avais appelé, et qu'il m'ait répondu, pourtant je ne croirais pas qu'il ait écouté ma voix.
Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
17 Car il me brise par une tempête, et multiplie mes blessures sans raison.
A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
18 Il ne me permettra pas de reprendre mon souffle, mais me remplit d'amertume.
Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
19 Si c'est une question de force, voici qu'il est puissant! S'il s'agit de justice, « Qui, dit-il, me convoquera?
Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
20 Bien que je sois juste, ma propre bouche me condamne. Bien que je sois irréprochable, cela prouvera ma perversité.
Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
21 Je suis irréprochable. Je ne me respecte pas. Je méprise ma vie.
Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
22 « C'est la même chose. C'est pourquoi je dis qu'il détruit les irréprochables et les méchants.
Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
23 Si le fléau tue soudainement, il se moquera du procès des innocents.
Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
24 La terre est livrée entre les mains des méchants. Il couvre les visages de ses juges. Si ce n'est pas lui, alors qui est-ce?
Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
25 « Maintenant mes jours sont plus rapides qu'un coureur. Ils s'enfuient. Ils ne voient pas le bien.
Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
26 Ils ont disparu comme les navires rapides, comme l'aigle qui se jette sur sa proie.
Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
27 Si je dis: « J'oublierai ma plainte », J'enlèverai mon visage triste, et je me réjouirai,
Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
28 J'ai peur de tous mes chagrins. Je sais que vous ne me tiendrez pas pour innocent.
megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
29 Je serai condamné. Alors pourquoi je travaille en vain?
Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
30 Si je me lave avec de la neige, et je nettoie mes mains avec de la soude,
Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
31 pourtant tu me plongeras dans le fossé. Mes propres vêtements me feront horreur.
akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
32 Car il n'est pas un homme, comme moi, pour que je lui réponde, que nous devrions nous réunir pour juger.
Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
33 Il n'y a pas d'arbitre entre nous, qui pourrait poser sa main sur nous deux.
Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
34 Qu'il éloigne de moi son bâton. Que sa terreur ne me fasse pas peur;
Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
35 alors je parlerais, et je ne le craindrais pas, car je ne le suis pas en moi-même.
majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
