Psalmien 92

1 Virsi, sapatinpäivä-laulu. Hyvä on Herraa kiittää ja veisata kiitosta sinun nimellesi, sinä Korkein,

Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

2 aamulla julistaa sinun armoasi ja yön tullen sinun totuuttasi

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

3 kymmenkielisillä soittimilla ja harpuilla, kannelta soittaen.

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

4 Sillä sinä ilahutat minua, Herra, töilläsi; minä riemuitsen sinun kättesi teoista.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

5 Kuinka suuret ovat sinun tekosi, Herra! Sinun ajatuksesi ovat ylen syvät.

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

6 Järjetön mies ei tätä ymmärrä, eikä sitä älyä tomppeli.

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

7 Kun jumalattomat rehottavat niinkuin ruoho ja väärintekijät kaikki kukoistavat, on se heidän ikuiseksi häviöksensä.

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

8 Mutta sinä, Herra, olet korkea iankaikkisesti.

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

9 Sillä katso, sinun vihollisesi, Herra, katso, sinun vihollisesi hukkuvat, kaikki väärintekijät joutuvat hajallensa.

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!

10 Mutta minun sarveni sinä kohotat kuin villihärän sarvet; minut voidellaan tuoreella öljyllä.

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

11 Ja iloiten minun silmäni katsovat vainoojiani, minun korvani kuulevat noista pahoista, jotka ovat nousseet minua vastaan.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

12 Vanhurskas viheriöitsee kuin palmupuu, hän kasvaa kuin Libanonin setri.

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

13 He ovat istutetut Herran huoneeseen, he viheriöitsevät meidän Jumalamme kartanoissa.

Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

14 Vielä vanhuudessaan he tekevät hedelmää, ovat mehevät ja vihannat

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;

15 ja julistavat, että Herra on vanhurskas, hän, minun kallioni, ja ettei hänessä vääryyttä ole.

Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!