Psalmien 91
1 Joka Korkeimman suojassa istuu ja Kaikkivaltiaan varjossa yöpyy,
Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2 se sanoo: "Herra on minun turvani ja linnani, hän on minun Jumalani, johon minä turvaan".
Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
3 Sillä hän päästää sinut linnustajan paulasta, turmiollisesta rutosta.
Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
4 Sulillansa hän sinua suojaa, ja sinä saat turvan hänen siipiensä alla; hänen uskollisuutensa on kilpi ja suojus.
Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
5 Et sinä pelkää yön kauhuja, et päivällä lentävää nuolta,
Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
6 et ruttoa, joka pimeässä kulkee, et kulkutautia, joka päiväsydännä häviötä tekee.
A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7 Vaikka tuhat kaatuisi sinun sivultasi, kymmenen tuhatta oikealta puoleltasi, ei se sinuun satu.
Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
8 Sinun silmäsi saavat vain katsella ja nähdä, kuinka jumalattomille kostetaan. -
Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
9 Sillä: "Sinä, Herra, olet minun turvani". -Korkeimman olet sinä ottanut suojaksesi.
Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
10 Ei kohtaa sinua onnettomuus, eikä vitsaus lähesty sinun majaasi.
Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
11 Sillä hän antaa enkeleilleen sinusta käskyn varjella sinua kaikilla teilläsi.
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
12 He kantavat sinua käsillänsä, ettet jalkaasi kiveen loukkaisi.
Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
13 Sinä kuljet leijonan ja kyykäärmeen ylitse, sinä tallaat nuorta jalopeuraa ja lohikäärmettä. -
Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14 "Koska hän riippuu minussa kiinni, niin minä hänet pelastan; minä suojelen hänet, koska hän tuntee minun nimeni.
Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
15 Hän huutaa minua avuksensa, ja minä vastaan hänelle, minä olen hänen tykönänsä, kun hänellä on ahdistus, minä vapahdan hänet ja saatan hänet kunniaan.
Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
16 Minä ravitsen hänet pitkällä iällä ja suon hänen nähdä antamani pelastuksen."
Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.
