< Psalmien 64 >

1 Veisuunjohtajalle; Daavidin virsi. Kuule, Jumala, minun ääneni, kun minä valitan, varjele minun elämäni vihollisen pelosta.
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.
2 Kätke minut pahain seuralta, väärintekijäin riehuvalta joukolta,
Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:
3 jotka hiovat kielensä kuin miekan, jännittävät jousensa, nuolinaan karvaat sanat,
a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,
4 salaa ampuaksensa nuhteettoman. He ampuvat häntä äkisti eivätkä kavahda.
hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.
5 He pysyvät lujina pahoissa aikeissaan, he kehuvat, kuinka he virittävät pauloja, he sanovat: "Kuka ne näkee?"
Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?
6 He miettivät vääryyksiä: "Meillä on juoni valmiiksi mietittynä". Syvä on miehen sisu ja sydän.
Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.
7 Mutta Jumala ampuu heidät nuolella, äkisti kohtaavat heitä iskut.
Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.
8 He joutuvat kompastukseen, heidän oma kielensä langettaa heidät; kaikki, jotka heidät näkevät, nyökyttävät ilkkuen päätään.
Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.
9 Ja kaikki ihmiset peljästyvät; he julistavat Jumalan töitä ja ottavat vaarin hänen teoistansa.
S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.
10 Vanhurskas iloitsee Herrassa ja turvaa häneen, ja kaikki oikeamieliset kerskaavat.
Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.

< Psalmien 64 >