< Sananlaskujen 9 >
1 Viisaus on talonsa rakentanut, veistänyt seitsemän pylvästänsä.
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
2 Hän on teuraansa teurastanut, viininsä sekoittanut ja myöskin pöytänsä kattanut.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
3 Hän on palvelijattarensa lähettänyt kutsua kuuluttamaan kaupungin kumpujen rinteiltä:
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
4 "Joka yksinkertainen on, poiketkoon tänne". Sille, joka on mieltä vailla, hän sanoo:
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
5 "Tulkaa, syökää minun leipääni ja juokaa viiniä, minun sekoittamaani.
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
6 Hyljätkää yksinkertaisuus, niin saatte elää, ja astukaa ymmärryksen tielle." -
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
7 Joka pilkkaajaa ojentaa, saa itsellensä häpeän, ja häpeäpilkun se, joka jumalatonta nuhtelee.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
8 Älä nuhtele pilkkaajaa, ettei hän sinua vihaisi; nuhtele viisasta, niin hän sinua rakastaa.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
9 Anna viisaalle, niin hän yhä viisastuu; opeta vanhurskasta, niin hän saa oppia lisää.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
10 Herran pelko on viisauden alku, ja Pyhimmän tunteminen on ymmärrystä. -
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
11 "Sillä minun avullani päiväsi enenevät ja jatkuvat elämäsi vuodet.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
12 Jos olet viisas, olet omaksi hyväksesi viisas; ja jos olet pilkkaaja, saat sinä sen yksin kestää."
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
13 Tyhmyys on nainen, levoton ja yksinkertainen, eikä hän mistään mitään tiedä.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
14 Hän istuu talonsa ovella, istuimella kaupungin kummuilla,
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
15 kutsumassa ohikulkijoita, jotka käyvät polkujansa suoraan eteenpäin:
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
16 "Joka yksinkertainen on, poiketkoon tänne". Ja sille, joka on mieltä vailla, hän sanoo:
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
17 "Varastettu vesi on makeata, ja salattu leipä on suloista".
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
18 Eikä toinen tiedä, että haamuja on siellä, että hänen kutsuvieraansa ovat tuonelan laaksoissa. (Sheol )
És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Sheol )