Sananlaskujen 6
1 Poikani, jos olet ketä lähimmäisellesi taannut, lyönyt kättä vieraalle;
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
2 jos olet kietoutunut oman suusi sanoihin, joutunut suusi sanoista kiinni,
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 niin tee toki, poikani, pelastuaksesi tämä, koska olet joutunut lähimmäisesi kouriin: Mene, heittäydy maahan ja ahdista lähimmäistäsi;
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 Älä suo silmillesi unta äläkä silmäluomillesi lepoa.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 Pelastaudu käsistä niinkuin gaselli, niinkuin lintu pyydystäjän käsistä.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Mene, laiska, muurahaisen tykö, katso sen menoja ja viisastu.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 Vaikka sillä ei ole ruhtinasta, ei päällysmiestä eikä hallitsijaa,
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 se kuitenkin hankkii leipänsä kesällä ja kokoaa varastoon ruokansa elonaikana.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
9 Kuinka kauan sinä, laiska, makaat, milloinka nouset unestasi?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Nuku vielä vähän, torku vähän, makaa vähän ristissä käsin,
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
11 niin köyhyys käy päällesi niinkuin rosvo ja puute niinkuin asestettu mies.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
12 Kelvoton ihminen, väärä mies on se, joka kulkee suu täynnä vilppiä,
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
13 silmää iskee, jaloillaan merkkiä antaa, sormillansa viittoo,
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
14 kavaluus mielessä, pahaa aina hankitsee, riitoja rakentaa.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
15 Sentähden hänen turmionsa tulee yhtäkkiä, tuokiossa hänet rusennetaan, eikä apua ole.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
16 Näitä kuutta Herra vihaa, ja seitsemää hänen sielunsa kauhistuu:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
17 ylpeitä silmiä, valheellista kieltä, käsiä, jotka vuodattavat viatonta verta,
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
18 sydäntä, joka häijyjä juonia miettii, jalkoja, jotka kiiruusti juoksevat pahaan,
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
19 väärää todistajaa, joka valheita puhuu, ja riidan rakentajaa veljesten kesken.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
20 Säilytä, poikani, isäsi käsky äläkä hylkää äitisi opetusta.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
21 Pidä ne aina sydämellesi sidottuina, kääri ne kaulasi ympärille.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
22 Kulkiessasi ne sinua taluttakoot, maatessasi sinua vartioikoot, herätessäsi sinua puhutelkoot.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
23 Sillä käsky on lamppu, opetus on valo, ja kurittava nuhde on elämän tie,
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
24 että varjeltuisit pahasta naisesta, vieraan vaimon liukkaasta kielestä.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
25 Älköön sydämesi himoitko hänen kauneuttaan, älköönkä hän sinua katseillaan vangitko.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
26 Sillä porttonaisen tähden menee leipäkakkukin, ja naitu nainen pyydystää kallista sielua.
Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
27 Voiko kukaan kuljettaa tulta helmassaan, puvun häneltä palamatta?
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
28 Voiko kukaan kävellä hiilloksella, jalkain häneltä kärventymättä?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
29 Samoin käy sen, joka menee lähimmäisensä vaimon luo: ei jää rankaisematta kukaan, joka häneen kajoaa.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
30 Eikö halveksita varasta, vaikka hän olisi nälissään varastanut hengenpiteikseen?
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
31 Onhan hänen, jos tavataan, seitsenkertaisesti korvattava, annettava kaikki talonsa varat.
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
32 Joka vaimon kanssa avion rikkoo, on mieletön; itsensä menettää, joka niin tekee.
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
33 Hän saa vaivan ja häpeän, eikä hänen häväistystään pyyhitä pois.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
34 Sillä luulevaisuus nostaa miehen vihan, ja säälimätön on hän koston päivänä.
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35 Ei hän huoli mistään lunastusmaksusta, ei suostu, vaikka kuinka lahjaasi lisäät.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
