< Sananlaskujen 19 >

1 Parempi on köyhä, joka nuhteettomasti vaeltaa, kuin huuliltansa nurja, joka on vielä tyhmäkin.
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2 Ilman taitoa ei ole intokaan hyväksi, ja kiirehtivän jalka astuu harhaan.
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3 Ihmisen oma hulluus turmelee hänen tiensä, mutta Herralle hän sydämessään vihoittelee.
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4 Tavara tuo ystäviä paljon, mutta vaivainen joutuu ystävästänsä eroon.
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5 Väärä todistaja ei jää rankaisematta, ja joka valheita puhuu, se ei pelastu.
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Monet etsivät ylhäisen suosiota, ja kaikki ovat anteliaan ystäviä.
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7 Köyhä on kaikkien veljiensä vihattu, vielä vierotumpi ystävilleen. Tyhjiä sanoja hän saa tavoitella.
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8 Joka mieltä hankkii, se sieluansa rakastaa; joka ymmärryksen säilyttää, se onnen löytää.
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9 Väärä todistaja ei jää rankaisematta, ja joka valheita puhuu, se hukkuu.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Ei sovi tyhmälle hyvät päivät, saati sitten palvelijalle hallita ruhtinaita.
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 Ymmärrys tekee ihmisen pitkämieliseksi, ja hänen kunniansa on antaa rikos anteeksi.
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 Kuninkaan viha on kuin nuoren leijonan kiljunta, mutta hänen suosionsa on kuin kaste ruoholle.
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13 Tyhmä poika on isänsä turmio, ja vaimon tora on kuin räystäästä tippuva vesi.
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14 Talo ja tavara peritään isiltä, mutta toimellinen vaimo tulee Herralta.
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 Laiskuus vaivuttaa sikeään uneen, ja veltto joutuu näkemään nälkää.
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 Joka käskyt pitää, saa henkensä pitää; joka ei teistänsä välitä, on kuoleman oma.
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 Joka vaivaista armahtaa, se lainaa Herralle, ja hän maksaa jälleen hänen hyvän tekonsa.
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18 Kurita poikaasi, kun vielä toivoa on; ethän halunne hänen kuolemaansa.
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19 Rajuluontoinen joutuu sakkoihin: vain yllytät, jos yrität apuun.
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20 Kuule neuvoa, ota kuritus varteen, että olisit vasta viisaampi.
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Monet ovat miehen mielessä aivoitukset, mutta Herran neuvo on pysyväinen.
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 Ihaninta ihmisessä on hänen laupeutensa, ja köyhä on parempi kuin valhettelija.
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 Herran pelko on elämäksi: saa levätä yönsä ravittuna, eikä mikään paha kohtaa.
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 Laiska pistää kätensä vatiin, mutta ei saa sitä viedyksi suuhunsa jälleen.
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Lyö pilkkaajaa, niin yksinkertainen saa mieltä, ja jos ymmärtäväistä nuhdellaan, niin hän käsittää tiedon.
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 Joka isäänsä pahoin pitelee ja ajaa äitinsä pois, se on kunnoton ja rietas poika.
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27 Jos herkeät, poikani, kuulemasta kuritusta, niin eksyt pois tiedon sanoista.
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28 Kelvoton todistaja pitää oikeuden pilkkanaan, ja jumalattomien suu nielee vääryyttä.
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 Tuomiot ovat valmiina pilkkaajille ja lyönnit tyhmien selkään.
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.

< Sananlaskujen 19 >