< Sananlaskujen 16 >

1 Ihmisen ovat mielen aivoittelut, mutta Herralta tulee kielen vastaus.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Kaikki miehen tiet ovat hänen omissa silmissään puhtaat, mutta Herra tutkii henget.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Heitä työsi Herran haltuun, niin sinun hankkeesi menestyvät.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Kaiken on Herra tehnyt määrätarkoitukseen, niinpä jumalattomankin onnettomuuden päivän varalle.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Jokainen ylpeämielinen on Herralle kauhistus: totisesti, ei sellainen jää rankaisematta.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Laupeudella ja uskollisuudella rikos sovitetaan, ja Herran pelolla paha vältetään.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Jos miehen tiet ovat Herralle otolliset, saattaa hän vihamiehetkin sovintoon hänen kanssansa.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Parempi vähä vanhurskaudessa kuin suuret voitot vääryydessä.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Ihmisen sydän aivoittelee hänen tiensä, mutta Herra ohjaa hänen askeleensa.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Kuninkaan huulilla on jumalallinen ratkaisu; hänen suunsa ei petä tuomitessaan.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 Puntari ja oikea vaaka ovat Herran, hänen tekoaan ovat kaikki painot kukkarossa.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Jumalattomuuden teko on kuninkaille kauhistus, sillä vanhurskaudesta valtaistuin vahvistuu.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 Vanhurskaat huulet ovat kuninkaille mieleen, ja oikein puhuvaa he rakastavat.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Kuninkaan viha on kuoleman sanansaattaja, mutta sen lepyttää viisas mies.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 Kuninkaan kasvojen valo on elämäksi, ja hänen suosionsa on kuin keväinen sadepilvi.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 Parempi kultaa on hankkia viisautta, kalliimpi hopeata hankkia ymmärrystä.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Oikeamielisten tie välttää onnettomuuden; henkensä saa pitää, joka pitää vaelluksestansa vaarin.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Kopeus käy kukistumisen edellä, ylpeys lankeemuksen edellä.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 Parempi alavana nöyrien parissa kuin jakamassa saalista ylpeitten kanssa.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 Joka painaa mieleensä sanan, se löytää onnen; ja autuas se, joka Herraan turvaa!
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 Jolla on viisas sydän, sitä ymmärtäväiseksi sanotaan, ja huulten suloisuus antaa opetukselle tehoa.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Ymmärrys on omistajalleen elämän lähde, mutta hulluus on hulluille kuritus.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 Viisaan sydän tekee taitavaksi hänen suunsa ja antaa tehoa hänen huultensa opetukselle.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Lempeät sanat ovat mesileipää; ne ovat makeat sielulle ja lääkitys luille.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Miehen mielestä on oikea monikin tie, joka lopulta on kuoleman tie.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 Työmiehen nälkä tekee työtä hänen hyväkseen, sillä oma suu panee hänelle pakon.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 Kelvoton mies kaivaa toiselle onnettomuutta; hänen huulillaan on kuin polttava tuli.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 Kavala mies rakentaa riitaa, ja panettelija erottaa ystävykset.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Väkivallan mies viekoittelee lähimmäisensä ja vie hänet tielle, joka ei ole hyvä.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 Joka silmiänsä luimistelee, sillä on kavaluus mielessä; joka huulensa yhteen puristaa, sillä on paha valmiina.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 Harmaat hapset ovat kunnian kruunu; se saadaan vanhurskauden tiellä.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Pitkämielinen on parempi kuin sankari, ja mielensä hillitseväinen parempi kuin kaupungin valloittaja.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Helmassa pudistellen arpa heitetään, mutta Herralta tulee aina sen ratkaisu.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

< Sananlaskujen 16 >