< Sananlaskujen 14 >
1 Vaimojen viisaus talon rakentaa, mutta hulluus sen omin käsin purkaa.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Joka vaeltaa oikein, se pelkää Herraa, mutta jonka tiet ovat väärät, se hänet katsoo ylen.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 Hullun suussa on ylpeydelle vitsa, mutta viisaita vartioivat heidän huulensa.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Missä raavaita puuttuu, on seimi tyhjä, mutta runsas sato saadaan härkien voimasta.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Uskollinen todistaja ei valhettele, mutta väärä todistaja puhuu valheita.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Pilkkaaja etsii viisautta turhaan, mutta ymmärtäväisen on tietoa helppo saada.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Menet pois tyhmän miehen luota: et tullut tuntemaan tiedon huulia.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Mielevän viisaus on, että hän vaelluksestaan vaarin pitää; tyhmien hulluus on petos.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Hulluja pilkkaa vikauhri, mutta oikeamielisten kesken on mielisuosio.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Sydän tuntee oman surunsa, eikä sen iloon saa vieras sekaantua.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Jumalattomain huone hävitetään, mutta oikeamielisten maja kukoistaa.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Miehen mielestä on oikea monikin tie, joka lopulta on kuoleman tie.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Nauraessakin voi sydän kärsiä, ja ilon lopuksi tulee murhe.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Omista teistään saa kyllänsä se, jolla on luopunut sydän, mutta itsestään löytää tyydytyksen hyvä mies.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Yksinkertainen uskoo joka sanan, mutta mielevä ottaa askeleistansa vaarin.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Viisas pelkää ja karttaa pahaa, mutta tyhmä on huoleton ja suruton.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Pikavihainen tekee hullun töitä, ja juonittelija joutuu vihatuksi.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Yksinkertaiset saavat perinnökseen hulluuden, mutta mielevät tiedon kruunuksensa.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Pahojen täytyy kumartua hyvien edessä ja jumalattomien seisoa vanhurskaan porteilla.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Köyhää vihaa hänen ystävänsäkin, mutta rikasta rakastavat monet.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Syntiä tekee, joka lähimmäistään halveksii, mutta autuas se, joka kurjia armahtaa!
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Eivätkö eksy ne, jotka hankitsevat pahaa? Mutta armo ja totuus niille, jotka hankitsevat hyvää!
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 Kaikesta vaivannäöstä tulee hyötyä, mutta tyhjästä puheesta vain vahinkoa.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 Viisasten kruunu on heidän rikkautensa, mutta tyhmäin hulluus hulluudeksi jää.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Uskollinen todistaja on hengen pelastaja, mutta joka valheita puhuu, on petosta täynnä.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 Herran pelossa on vahva varmuus ja turva vielä lapsillekin.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 Herran pelko on elämän lähde kuoleman paulain välttämiseksi.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 Kansan paljous on kuninkaan kunnia, väen vähyys ruhtinaan turmio.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Pitkämielisellä on paljon taitoa, mutta pikavihaisen osa on hulluus.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Sävyisä sydän on ruumiin elämä, mutta luulevaisuus on mätä luissa.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 Joka vaivaista sortaa, se herjaa hänen Luojaansa, mutta se häntä kunnioittaa, joka köyhää armahtaa.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Jumalaton sortuu omaan pahuuteensa, mutta vanhurskas on turvattu kuollessaan.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Ymmärtäväisen sydämeen ottaa majansa viisaus, ja tyhmien keskellä se itsensä tiettäväksi tekee.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Vanhurskaus kansan korottaa, mutta synti on kansakuntien häpeä.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 Taitava palvelija saa kuninkaan suosion, mutta kunnoton hänen vihansa.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.