Sananlaskujen 10
1 Salomon sananlaskut. Viisas poika on isällensä iloksi, mutta tyhmä poika on äidillensä murheeksi.
Salamon példabeszédei. Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s balga fiú anyjának bánata.
2 Vääryyden aarteet eivät auta, mutta vanhurskaus vapahtaa kuolemasta.
Nem használnak gonoszság kincsei, de az igazság megment a haláltól.
3 Herra ei salli vanhurskaan nälkää nähdä, mutta jumalattomien himon hän luotansa työntää.
Nem éhezteti az Örökkévaló az igaznak lelkét, de a gonoszok vágyát eltaszítja.
4 Köyhtyy, joka laiskasti kättä käyttää, mutta ahkerain käsi rikastuttaa.
Szegénnyé lesz, ki renyhe kézzel dolgozik, de a szorgalmasak keze gazdagít.
5 Taitava poika kokoaa kesällä, kunnoton poika elonaikana nukkuu.
Nyáron gyűjt az eszes fiú, aratáskor mélyen alszik a szégyenletes fiú.
6 Siunaus on vanhurskaan pään päällä, mutta väkivaltaa kätkee jumalattomien suu.
Áldások az igaznak fejére, de a gonoszok szája erőszakot takar.
7 Vanhurskaan muistoa siunataan, mutta jumalattomien nimi lahoaa.
Az igaznak emlékezete áldásra való, de a gonoszok neve elrothad.
8 Viisassydäminen ottaa käskyt varteen, mutta hulluhuulinen kukistuu.
A bölcs szívű elfogad parancsokat, de az oktalan ajkú elbukik.
9 Joka nuhteettomasti vaeltaa, vaeltaa turvassa, jonka tiet ovat väärät, se joutuu ilmi.
A ki gáncstalanságban jár, bizton jár, de a ki elgörbíti útjait, bűnhődik.
10 Joka silmää iskee, saa aikaan tuskaa, ja hulluhuulinen kukistuu.
Ki szemmel hunyorgat, fájdalmat okoz, s az oktalan ajkú elbukik.
11 Vanhurskaan suu on elämän lähde, mutta jumalattomien suu kätkee väkivaltaa.
Életforrás az igaznak szája, de a gonoszok szája erőszakot takar.
12 Viha virittää riitoja, mutta rakkaus peittää rikkomukset kaikki.
A gyűlölség viszályokat ébreszt, de minden bűntettet eltakar a szeretet.
13 Ymmärtäväisen huulilta löytyy viisaus, mutta joka on mieltä vailla, sille vitsa selkään!
Az értelmesnek ajkain bölcsesség találtatik, de bot való az esztelen hátának.
14 Viisaat kätkevät, minkä tietävät, mutta hullun suu on läheinen turmio.
A bölcsek rejtegetik a tudást, de az oktalannak szája közeli rettegés.
15 Rikkaan tavara on hänen vahva kaupunkinsa, mutta vaivaisten köyhyys on heidän turmionsa.
A gazdagnak vagyona az ő erős vára, a szegények rettegése szegénységük.
16 Vanhurskaan hankkima on elämäksi, jumalattoman saalis koituu synniksi.
Az igaznak munkabére életre visz, a gonosznak jövedelme vétekre.
17 Kuritusta noudattava on elämän tiellä, mutta nuhteet hylkäävä eksyy.
Életnek pályáján jár, ki az oktatást megőrzi, de a ki a feddést elhagyja, tévelyeg.
18 Joka salavihaa pitää, sen huulilla on valhe, ja joka parjausta levittää, on tyhmä.
Gyűlölséget takargat a hazug ajkú, de a ki rágalmat terjeszt, az balga.
19 Missä on paljon sanoja, siinä ei syntiä puutu; mutta joka huulensa hillitsee, se on taitava.
Sok szó mellett nem marad el a bűn, de ajkait tartóztatja a belátó.
20 Vanhurskaan kieli on valituin hopea, jumalattomien äly on tyhjän veroinen.
Válogatott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok szíve vajmi kevés.
21 Vanhurskaan huulet kaitsevat monia, mutta hullut kuolevat mielettömyyteensä.
Az igaznak ajkai sokakat vezérlenek, de az oktalanok esztelen által halnak meg.
22 Herran siunaus rikkaaksi tekee, ei oma vaiva siihen mitään lisää.
Az Örökkévaló áldása – az gazdagít, s mellette nem gyarapít a fáradalom.
23 Tyhmälle on iloksi ilkityön teko, mutta ymmärtäväiselle miehelle viisaus.
Mintegy nevetség a balgának gazságot cselekedni, és bölcsességet az értelem emberének.
24 Mitä jumalaton pelkää, se häntä kohtaa; mutta mitä vanhurskaat halajavat, se annetaan.
A gonosznak félelme – az jön rá, de az igazak kívánsága megadatik.
25 Tuulispään käytyä ei jumalatonta enää ole, mutta vanhurskaan perustus pysyy iäti.
A mint elvonul a szélvész, máris nincs a gonosz, de az igaz örök alap.
26 Mitä hapan hampaille ja savu silmille, sitä laiska lähettäjillensä.
Mint eczet a fogaknak s mint füst a szemeknek, olyan a rest a küldőinek.
27 Herran pelko elinpäiviä jatkaa, mutta jumalattomien vuodet lyhenevät.
Az istenfélelem gyarapítja a napokat, de a gonoszok évei megrövidülnek.
28 Vanhurskasten odotus koituu iloksi, mutta jumalattomien toivo hukkuu.
Az igazak várakozása öröm, de a gonoszok reménye elvész.
29 Herran johdatus on nuhteettoman turva, mutta väärintekijäin turmio.
Menedék a gáncstalanságnak az Örökkévaló útja, de rettegés a jogtalanságot cselekvőknek.
30 Vanhurskas ei ikinä horju, mutta jumalattomat eivät saa asua maassa.
Az igaz soha sem inog meg, de a gonoszok nem fogják lakni az országot.
31 Vanhurskaan suu kasvaa viisauden hedelmän, mutta kavala kieli hävitetään.
Az igaznak szája bölcsességet terem, de a ferdeség nyelve kiírtatik.
32 Vanhurskaan huulet tietävät, mikä otollista on, mutta jumalattomien suu on sulaa kavaluutta.
Az igaznak ajkai jóakaratot ismernek, de a gonoszok szája ferdeség.
