Matteuksen 22
1 Ja Jeesus rupesi taas puhumaan heille vertauksilla ja sanoi:
Jézus ismét példázatokban beszélt nekik:
2 "Taivasten valtakunta on verrattava kuninkaaseen, joka laittoi häät pojallensa.
„Hasonlatos a mennyek országa a királyhoz, aki a fiának menyegzőt készített.
3 Ja hän lähetti palvelijansa kutsumaan häihin kutsuvieraita, mutta nämä eivät tahtoneet tulla.
Elküldte szolgáit, hogy meghívják azokat, akik a menyegzőre hivatalosak voltak; de nem akartak eljönni.
4 Vielä hän lähetti toisia palvelijoita lausuen: 'Sanokaa kutsutuille: Katso, minä olen valmistanut ateriani, minun härkäni ja syöttilääni ovat teurastetut, ja kaikki on valmiina; tulkaa häihin'.
Ismét küldött másik szolgákat, ezt mondva: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Íme, ebédemet elkészítettem, ökreim és hizlalt állataim le vannak vágva, és kész minden: gyertek a menyegzőre.
5 Mutta he eivät siitä välittäneet, vaan menivät pois, mikä pellolleen, mikä kaupoilleen;
De azok nem törődtek vele, elmentek: az egyik a szántóföldjére, a másik a kereskedésébe.
6 ja toiset ottivat kiinni hänen palvelijansa, pitelivät pahoin ja tappoivat.
A többiek pedig megfogták szolgáit, bántalmazták, és megölték őket.
7 Mutta kuningas vihastui ja lähetti sotajoukkonsa ja tuhosi nuo murhamiehet ja poltti heidän kaupunkinsa.
Meghallotta ezt a király, megharagudott, és elküldte hadait, és ezeket a gyilkosokat megölette, és városaikat fölégette.
8 Sitten hän sanoi palvelijoillensa: 'Häät ovat valmistetut, mutta kutsutut eivät olleet arvollisia.
Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem voltak méltók.
9 Menkää siis teiden risteyksiin ja kutsukaa häihin, keitä tapaatte.'
Menjetek azért a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok be a menyegzőre.
10 Ja palvelijat menivät ulos teille ja kokosivat kaikki, keitä vain tapasivat, sekä pahat että hyvät, ja häähuone tuli täyteen pöytävieraita.
És kimentek a szolgák az utakra, begyűjtöttek mindenkit, akiket csak találtak, jókat és gonoszakat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.
11 Mutta kun kuningas meni katsomaan pöytävieraita, näki hän siellä miehen, joka ei ollut puettu häävaatteisiin.
Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája,
12 Ja hän sanoi hänelle: 'Ystävä, kuinka sinä olet tullut tänne sisälle, vaikka sinulla ei ole häävaatteita?' Mutta hän jäi sanattomaksi.
és ezt mondta neki: Barátom, hogyan jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
13 Silloin kuningas sanoi palvelijoille: 'Sitokaa hänen jalkansa ja kätensä ja heittäkää hänet ulos pimeyteen'. Siellä on oleva itku ja hammasten kiristys.
Akkor mondta a király a szolgáknak: Kötözzétek meg lábait és kezeit, vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
14 Sillä monet ovat kutsutut, mutta harvat valitut."
Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.“
15 Silloin fariseukset menivät ja neuvottelivat, kuinka saisivat hänet sanoissa solmituksi.
Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogy szóval csalják tőrbe.
16 Ja he lähettivät hänen luoksensa opetuslapsensa herodilaisten kanssa sanomaan: "Opettaja, me tiedämme, että sinä olet totinen ja opetat Jumalan tietä totuudessa, kenestäkään välittämättä, sillä sinä et katso henkilöön.
Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődsz senkivel, mert nem emberek személyére nézel.
17 Sano siis meille: miten arvelet? Onko luvallista antaa keisarille veroa vai ei?"
Mondd meg nekünk tehát, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
18 Mutta Jeesus ymmärsi heidän pahuutensa ja sanoi: "Miksi kiusaatte minua, te ulkokullatut?
Jézus pedig ismerve álnokságukat, ezt mondta: „Mit kísértetek engem, képmutatók?
19 Näyttäkää minulle veroraha." Niin he toivat hänelle denarin.
Mutassátok nekem az adópénzt.“Azok pedig odavittek neki egy dénárt.
20 Hän sanoi heille: "Kenen kuva ja päällekirjoitus tämä on?"
Ekkor ezt kérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felírás?“
21 He vastasivat: "Keisarin". Silloin hän sanoi heille: "Antakaa siis keisarille, mikä keisarin on, ja Jumalalle, mikä Jumalan on".
Azt felelték neki: „A császáré.“Akkor ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
22 Kun he sen kuulivat, ihmettelivät he ja jättivät hänet ja menivät pois.
Ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
23 Sinä päivänä tuli hänen luoksensa saddukeuksia, jotka sanovat, ettei ylösnousemusta ole, ja he kysyivät häneltä
Ugyanazon a napon mentek hozzá a szadduceusok, akik a feltámadást tagadják, és megkérdezték őt:
24 sanoen: "Opettaja, Mooses on sanonut: 'Jos joku kuolee lapsetonna, niin hänen veljensä naikoon hänen vaimonsa ja herättäköön siemenen veljelleen'.
„Mester, Mózes azt mondta: »ha valaki gyermek nélkül hal meg, annak testvére vegye el feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
25 Keskuudessamme oli seitsemän veljestä. Ensimmäinen otti vaimon ja kuoli; ja koska hänellä ei ollut jälkeläistä, jätti hän vaimonsa veljelleen.
Volt pedig nálunk hét testvér: és az első feleséget vett, meghalt, és mivelhogy nem volt gyermeke, feleségét a testvérére hagyta.
26 Niin myös toinen ja kolmas, ja samoin kaikki seitsemän.
Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, mind a hetedikig.
27 Viimeiseksi kaikista kuoli vaimo.
Legutoljára pedig az asszony is meghalt.
28 Kenen vaimo noista seitsemästä hän siis ylösnousemuksessa on oleva? Sillä kaikkien vaimona hän on ollut."
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindegyiké volt.“
29 Jeesus vastasi ja sanoi heille: "Te eksytte, koska te ette tunne kirjoituksia ettekä Jumalan voimaa.
Jézus ezt felelte nekik: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 Sillä ylösnousemuksessa ei naida eikä mennä miehelle; vaan he ovat niinkuin enkelit taivaassa.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 Mutta mitä kuolleitten ylösnousemukseen tulee, ettekö ole lukeneet, mitä Jumala on puhunut teille, sanoen:
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e, amit az Isten mondott nektek, amikor így szólt:
32 'Minä olen Aabrahamin Jumala ja Iisakin Jumala ja Jaakobin Jumala'? Ei hän ole kuolleitten Jumala, vaan elävien."
»Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«? Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.“
33 Ja sen kuullessaan kansa hämmästyi hänen oppiansa.
És a sokaság ezt hallva, csodálkozott az ő tudományán.
34 Mutta kun fariseukset kuulivat, että hän oli tukkinut saddukeuksilta suun, kokoontuivat he yhteen;
A farizeusok pedig amikor meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, egybegyűltek,
35 ja eräs heistä, joka oli lainoppinut, kysyi häneltä kiusaten:
és megkérdezte őt közülük az egyik törvénytudó, hogy kísértse:
36 "Opettaja, mikä on suurin käsky laissa?"
„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?“
37 Niin Jeesus sanoi hänelle: "'Rakasta Herraa, sinun Jumalaasi, kaikesta sydämestäsi ja kaikesta sielustasi ja kaikesta mielestäsi'.
Jézus pedig ezt mondta neki: „»Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.«
38 Tämä on suurin ja ensimmäinen käsky.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 Toinen, tämän vertainen, on: 'Rakasta lähimmäistäsi niinkuin itseäsi'.
A második pedig hasonlatos ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.«
40 Näissä kahdessa käskyssä riippuu kaikki laki ja profeetat."
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.“
41 Ja fariseusten ollessa koolla Jeesus kysyi heiltä
Mikor a farizeusok egybegyülekeztek, megkérdezte őket Jézus:
42 sanoen: "Mitä arvelette Kristuksesta? Kenen poika hän on?" He sanoivat hänelle: "Daavidin".
„Hogyan vélekedtek ti a Krisztus felől? Kinek a fia?“Ezt mondták neki: „A Dávidé.“
43 Hän sanoi heille: "Kuinka sitten Daavid Hengessä kutsuu häntä Herraksi, sanoen:
Aztán megkérdezte tőlük: „Hogyan hívhatja tehát őt Dávid lélekben Urának, amikor ezt mondja:
44 'Herra sanoi minun Herralleni: Istu minun oikealle puolelleni, kunnes minä panen sinun vihollisesi sinun jalkojesi alle'.
»Mondta az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, amíg lábaid alá nem vetem ellenségeidet zsámolyul.«
45 Jos siis Daavid kutsuu häntä Herraksi, kuinka hän on hänen poikansa?"
Ha tehát Dávid »Urának« hívja őt, hogyan lehet akkor a Fia?“
46 Ja kukaan ei voinut vastata hänelle sanaakaan; eikä siitä päivästä lähtien yksikään enää rohjennut kysyä häneltä mitään.
És senki nem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki ettől a naptól fogva.
