< Jobin 5 >

1 "Huuda vain! Onko ketään, joka sinulle vastaisi, ja kenenkä pyhän puoleen kääntyisit?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Mielettömän tappaa suuttumus, tyhmän surmaa kiivaus.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 Minä näin mielettömän juurtuvan, mutta äkkiä sain huutaa hänen asuinsijansa kirousta.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 Hänen lapsensa ovat onnesta kaukana, heitä poljetaan portissa, eikä auttajaa ole.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Ja minkä he ovat leikanneet, syö nälkäinen-ottaa sen vaikka orjantappuroista-ja janoiset tavoittelevat heidän tavaraansa.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 Sillä onnettomuus ei kasva tomusta, eikä vaiva verso maasta,
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 vaan ihminen syntyy vaivaan, ja kipinät, liekin lapset, lentävät korkealle.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Mutta minä ainakin etsisin Jumalaa ja asettaisin asiani Jumalan eteen,
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 hänen, joka tekee suuria, tutkimattomia tekoja, ihmeitä ilman määrää,
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 joka antaa sateen maan päälle ja lähettää vettä vainioille,
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 että hän korottaisi alhaiset ja surevaiset kohoaisivat onneen.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Hän tekee kavalain hankkeet tyhjiksi, niin ettei mikään menesty heidän kättensä alla,
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 hän vangitsee viisaat heidän viekkauteensa; ovelain juonet raukeavat:
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 päivällä he joutuvat pimeään ja hapuilevat keskipäivällä niinkuin yöllä.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 Mutta köyhän hän pelastaa heidän suunsa miekasta, auttaa väkevän kädestä.
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 Ja niin on vaivaisella toivo, mutta vääryyden täytyy sulkea suunsa.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Katso, autuas se ihminen, jota Jumala rankaisee! Älä siis pidä halpana Kaikkivaltiaan kuritusta.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Sillä hän haavoittaa, ja hän sitoo; lyö murskaksi, mutta hänen kätensä myös parantavat.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 Kuudesta hädästä hän sinut pelastaa, ja seitsemässä ei onnettomuus sinua kohtaa.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 Nälänhädässä hän vapahtaa sinut kuolemasta ja sodassa miekan terästä.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Kielen ruoskalta sinä olet turvassa, etkä pelkää, kun hävitys tulee.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 Hävitykselle ja kalliille ajalle sinä naurat, etkä metsän petoja pelkää.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 Sillä kedon kivien kanssa sinä olet liitossa, ja metsän pedot elävät rauhassa sinun kanssasi.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Saat huomata, että majasi on rauhoitettu, ja kun tarkastat asuinsijaasi, et sieltä mitään kaipaa.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Ja saat huomata, että sinun sukusi on suuri ja vesasi runsaat kuin ruoho maassa.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Ikäsi kypsyydessä sinä menet hautaan, niinkuin lyhde korjataan ajallansa.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Katso, tämän olemme tutkineet, ja niin se on; kuule se, ja ota sinäkin siitä vaari."
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

< Jobin 5 >