< Jobin 38 >
1 Silloin Herra vastasi Jobille tuulispäästä ja sanoi:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 "Kuka olet sinä, joka taitamattomilla puheilla pimennät minun aivoitukseni?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Vyötä nyt kupeesi kuin mies; minä kysyn sinulta, opeta sinä minua.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Missä olit silloin, kun minä maan perustin? Ilmoita se, jos ymmärryksesi riittää.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Kuka on määrännyt sen mitat-tottapa sen tiedät-tahi kuka on vetänyt mittanuoran sen ylitse?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 Mihin upotettiin sen perustukset, tahi kuka laski sen kulmakiven,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 kun aamutähdet kaikki iloitsivat ja kaikki Jumalan pojat riemuitsivat?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 Ja kuka sulki ovilla meren, kun se puhkesi ja kohdusta lähti,
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 kun minä panin sille pilven vaatteeksi ja synkeyden kapaloksi,
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 kun minä rakensin sille rajani, asetin sille teljet ja ovet
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 ja sanoin: 'Tähän asti saat tulla, mutta edemmäksi et; tässä täytyy sinun ylväiden aaltojesi asettua'?
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Oletko eläissäsi käskenyt päivän koittaa tahi osoittanut aamuruskolle paikkansa,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 että se tarttuisi maan liepeisiin ja pudistaisi jumalattomat siitä pois?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 Silloin se muuttuu niinkuin savi sinetin alla, ja kaikki tulee kuin vaatetettuna esille;
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 jumalattomilta riistetään heidän valonsa, ja kohonnut käsivarsi murskataan.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Oletko astunut alas meren lähdesuonille asti ja kulkenut syvyyden kuilut?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Ovatko kuoleman portit sinulle paljastuneet, oletko nähnyt pimeyden portit?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Käsitätkö, kuinka avara maa on? Ilmoita se, jos kaiken tämän tiedät.
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Mikä on tie sinne, kussa asuu valo, ja missä on pimeyden asuinsija,
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 että saattaisit sen alueellensa ja tuntisit polut sen majalle?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Kaiketi sen tiedät, sillä synnyithän jo silloin, ja onhan päiviesi luku ylen suuri!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Oletko käynyt lumen varastohuoneissa, ja oletko nähnyt rakeiden varastot,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 jotka minä olen säästänyt ahdingon ajaksi, sodan ja taistelun päiväksi?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Mitä tietä jakaantuu valo ja itätuuli leviää yli maan?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Kuka on avannut kuurnan sadekuurolle ja ukkospilvelle tien,
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 niin että sataa maahan, joka on asumaton, erämaahan, jossa ei ihmistä ole,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 niin että autio erämaa saa kylläksensä ja maa kasvaa vihannan ruohon?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Onko sateella isää, tahi kuka on synnyttänyt kastepisarat?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 Kenen kohdusta on jää tullut, ja kuka on synnyttänyt taivaan härmän?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 Vesi tiivistyy kuin kiveksi, ja syvyyden pinta sulkeutuu kiinni.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Taidatko solmita Otavan siteet tahi irroittaa kahleista Kalevanmiekan?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Voitko tuoda esiin eläinradan tähdet aikanansa ja johdattaa Seulaset lapsinensa?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Tunnetko taivaan lait, tahi sinäkö säädät, miten se maata vallitsee?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Taidatko korottaa äänesi pilviin ja saada vesitulvan peittämään itsesi?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Taidatko lähettää salamat menemään, niin että sanovat sinulle: 'Katso, tässä olemme'?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Kuka on pannut viisautta pilvenlonkiin, tahi kuka antoi pilvenhattaroille ymmärrystä?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Kuka on niin viisas, että laskee pilvien luvun, kuka kaataa tyhjiksi taivaan leilit,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 kun multa on kuivunut kovaksi kuin valettu ja maakokkareet toisiinsa takeltuneet?"
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 "Sinäkö ajat saaliin naarasleijonalle ja tyydytät nuorten leijonain nälän,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 kun ne kyyristyvät luolissansa ja ovat väijyksissä tiheikössä?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Kuka hankkii ravinnon kaarneelle, kun sen poikaset huutavat Jumalan puoleen ja lentelevät sinne tänne ruokaa vailla?
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?