Jobin 38
1 Silloin Herra vastasi Jobille tuulispäästä ja sanoi:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 "Kuka olet sinä, joka taitamattomilla puheilla pimennät minun aivoitukseni?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Vyötä nyt kupeesi kuin mies; minä kysyn sinulta, opeta sinä minua.
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Missä olit silloin, kun minä maan perustin? Ilmoita se, jos ymmärryksesi riittää.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Kuka on määrännyt sen mitat-tottapa sen tiedät-tahi kuka on vetänyt mittanuoran sen ylitse?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Mihin upotettiin sen perustukset, tahi kuka laski sen kulmakiven,
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 kun aamutähdet kaikki iloitsivat ja kaikki Jumalan pojat riemuitsivat?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Ja kuka sulki ovilla meren, kun se puhkesi ja kohdusta lähti,
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 kun minä panin sille pilven vaatteeksi ja synkeyden kapaloksi,
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 kun minä rakensin sille rajani, asetin sille teljet ja ovet
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 ja sanoin: 'Tähän asti saat tulla, mutta edemmäksi et; tässä täytyy sinun ylväiden aaltojesi asettua'?
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Oletko eläissäsi käskenyt päivän koittaa tahi osoittanut aamuruskolle paikkansa,
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 että se tarttuisi maan liepeisiin ja pudistaisi jumalattomat siitä pois?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Silloin se muuttuu niinkuin savi sinetin alla, ja kaikki tulee kuin vaatetettuna esille;
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 jumalattomilta riistetään heidän valonsa, ja kohonnut käsivarsi murskataan.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Oletko astunut alas meren lähdesuonille asti ja kulkenut syvyyden kuilut?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Ovatko kuoleman portit sinulle paljastuneet, oletko nähnyt pimeyden portit?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Käsitätkö, kuinka avara maa on? Ilmoita se, jos kaiken tämän tiedät.
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Mikä on tie sinne, kussa asuu valo, ja missä on pimeyden asuinsija,
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 että saattaisit sen alueellensa ja tuntisit polut sen majalle?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Kaiketi sen tiedät, sillä synnyithän jo silloin, ja onhan päiviesi luku ylen suuri!
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Oletko käynyt lumen varastohuoneissa, ja oletko nähnyt rakeiden varastot,
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 jotka minä olen säästänyt ahdingon ajaksi, sodan ja taistelun päiväksi?
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Mitä tietä jakaantuu valo ja itätuuli leviää yli maan?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Kuka on avannut kuurnan sadekuurolle ja ukkospilvelle tien,
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 niin että sataa maahan, joka on asumaton, erämaahan, jossa ei ihmistä ole,
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 niin että autio erämaa saa kylläksensä ja maa kasvaa vihannan ruohon?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Onko sateella isää, tahi kuka on synnyttänyt kastepisarat?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Kenen kohdusta on jää tullut, ja kuka on synnyttänyt taivaan härmän?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Vesi tiivistyy kuin kiveksi, ja syvyyden pinta sulkeutuu kiinni.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Taidatko solmita Otavan siteet tahi irroittaa kahleista Kalevanmiekan?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Voitko tuoda esiin eläinradan tähdet aikanansa ja johdattaa Seulaset lapsinensa?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Tunnetko taivaan lait, tahi sinäkö säädät, miten se maata vallitsee?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Taidatko korottaa äänesi pilviin ja saada vesitulvan peittämään itsesi?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Taidatko lähettää salamat menemään, niin että sanovat sinulle: 'Katso, tässä olemme'?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Kuka on pannut viisautta pilvenlonkiin, tahi kuka antoi pilvenhattaroille ymmärrystä?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Kuka on niin viisas, että laskee pilvien luvun, kuka kaataa tyhjiksi taivaan leilit,
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 kun multa on kuivunut kovaksi kuin valettu ja maakokkareet toisiinsa takeltuneet?"
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 "Sinäkö ajat saaliin naarasleijonalle ja tyydytät nuorten leijonain nälän,
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 kun ne kyyristyvät luolissansa ja ovat väijyksissä tiheikössä?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Kuka hankkii ravinnon kaarneelle, kun sen poikaset huutavat Jumalan puoleen ja lentelevät sinne tänne ruokaa vailla?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
