Jobin 12
1 Job vastasi ja sanoi:
Felele erre Jób, és monda:
2 "Totisesti, te yksin olette kansa, ja teidän mukananne kuolee viisaus!
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
3 Onhan minullakin ymmärrystä yhtä hyvin kuin teillä; en ole minä teitä huonompi, ja kuka ei moisia tietäisi?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
4 Ystävänsä pilkkana on hän, jota Jumala kuuli, kun hän häntä huusi, hurskas, nuhteeton on pilkkana.
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
5 Turvassa olevan mielestä sopii onnettomuudelle ylenkatse; se on valmiina niille, joiden jalka horjuu.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
6 Ja rauhassa ovat väkivaltaisten majat, turvassa ne, jotka ärsyttävät Jumalaa, ne, jotka kantavat jumalansa kourassaan." -
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
7 "Mutta kysypä eläimiltä, niin ne opettavat sinua, ja taivaan linnuilta, niin ne ilmoittavat sinulle;
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
8 tahi tutkistele maata, niin se opettaa sinua, ja meren kalat kertovat sinulle.
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
9 Kuka kaikista näistä ei tietäisi, että Herran käsi on tämän tehnyt,
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
10 hänen, jonka kädessä on kaiken elävän sielu ja kaikkien ihmisolentojen henki?" -
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
11 "Eikö korva koettele sanoja ja suulaki maista ruuan makua?"
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
12 "Vanhuksilla on viisautta, ja pitkä-ikäisillä ymmärrystä." -
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
13 "Jumalalla on viisaus ja voima, hänellä neuvo ja ymmärrys.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14 Jos hän repii maahan, niin ei rakenneta jälleen; kenen hän telkeää sisälle, sille ei avata.
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
15 Katso, hän salpaa vedet, ja syntyy kuivuus; hän laskee ne irti, ja ne mullistavat maan.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
16 Hänen on väkevyys ja ymmärrys; hänen on niin eksynyt kuin eksyttäjäkin.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
17 Hän vie neuvosmiehet pois paljaiksi riistettyinä ja tekee tuomarit tyhmiksi.
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
18 Kuningasten kurituksesta hän kirvoittaa ja köyttää köyden heidän omiin vyötäisiinsä.
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
19 Hän vie papit pois paljaiksi riistettyinä, ja ikimahtavat hän kukistaa.
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
20 Hän hämmentää luotettavain puheen ja ottaa pois vanhoilta taidon.
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
21 Hän vuodattaa ylenkatsetta ruhtinasten päälle ja aukaisee virtojen padot.
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
22 Hän paljastaa syvyydet pimeyden peitosta ja tuo valoon pilkkopimeän.
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
23 Hän korottaa kansat, ja hän hävittää ne, hän laajentaa kansakunnat, ja hän kuljettaa ne pois.
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
24 Maan kansan päämiehiltä hän ottaa ymmärryksen ja panee heidät harhailemaan tiettömissä autioissa.
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
25 He haparoivat pimeässä valoa vailla, ja hän panee heidät hoipertelemaan kuin juopuneet."
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
