Jesajan 50
1 Näin sanoo Herra: Missä on teidän äitinne erokirja, jolla olisin lähettänyt hänet pois? Tai kuka on minun velkojani, jolle minä olisin teidät myynyt? Katso, pahojen tekojenne tähden te olette myydyt, teidän rikkomustenne tähden on äitinne lähetetty pois.
Így szól az Örökkévaló: hol van anyátok válólevele, mellyel elküldöttem, vagy ki az hitelezőim közül, kinek eladtalak benneteket? Lám bűneitekért eladattatok és bűntetteitekért elküldetett anyátok.
2 Miksi ei ollut ketään, kun minä tulin, miksi ei kukaan vastannut, kun minä huusin? Onko minun käteni liian lyhyt vapahtamaan, olenko minä voimaton auttamaan? Katso, nuhtelullani minä kuivaan meren, minä teen virrat erämaaksi, niin että niitten kalat mätänevät, kun ei ole vettä; ne kuolevat janoon.
Miért jöttem és nem volt senki, szólítottam és nem felelt senki? Vajon rövid lett-e már a kezem a megváltásra, avagy nincs-e erő bennem a megmentésre? Lám dorgálásommal kiszárasztom a tengert, teszek folyókat pusztává, megbűzhödik a haluk víznek híján és meghal a szomjúságtól.
3 Minä puetan taivaat mustiin ja panen murhepuvun niitten verhoksi.
Sötétségbe öltöztetem az egeket és zsákot teszek ruhájukká.
4 Herra, Herra on minulle antanut opetuslasten kielen, niin että minä taidan sanalla virvoittaa väsynyttä; hän herättää aamu aamulta, herättää minun korvani kuulemaan opetuslasten tavalla.
Az Úr, az Örökkévaló, tanultak nyelvét adta nekem, hogy tudjam fölsegíteni a bágyadtat szóval; fölkelti, reggelenként fölkelti fülemet, hogy hallgassak rá, mint a tanultak.
5 Herra, Herra on avannut minun korvani; minä en ole niskoitellut, en vetäytynyt pois.
Az Úr, az Örökkévaló megnyitotta fülemet, én meg nem voltam engedetlen, hátra nem húzódtam.
6 Selkäni minä annoin lyötäväksi, poskieni parran revittäväksi, en peittänyt kasvojani pilkalta ja syljeltä.
Hátamat odaadtam az ütőknek és orcáimat a tépőknek, arcomat nem rejtettem el gyalázásoktól és köpéstől.
7 Herra, Herra auttaa minua; sentähden ei minuun pilkka koskenut, sentähden tein kasvoni koviksi kuin piikivi, sillä minä tiedän, etten häpeään joudu.
De az Úr, az Örökkévaló segít rajtam, azért nem szégyenültem meg, azért olyanná tettem arcomat, mint a kova, és tudtam, hogy nem vallok szégyent.
8 Lähellä on hän, joka minut vanhurskaaksi tuomitsee. Kuka voi minun kanssani riidellä? Astukaamme yhdessä esiin! Kuka on minun vastapuoleni? Tulkoon tänne lähelleni!
Közel van az én igazolóm, ki pörölhet velem? Álljunk elő együtt! Ki az én ellenfelem? Lépjen ide hozzám!
9 Katso, Herra, Herra auttaa minua; kuka minut syylliseksi tuomitsee? Katso, kaikki he hajoavat kuin vaate; koi heidät syö.
Lám az Úr, az Örökkévaló segít nekem; ki az, ki engem elítélne? Lám, mindnyájuk elkopnak mint a ruha, moly eszi meg őket.
10 Kuka teistä pelkää Herraa ja kuulee hänen palvelijansa ääntä? Joka vaeltaa pimeydessä ja valoa vailla, se luottakoon Herran nimeen ja turvautukoon Jumalaansa.
Ki van közületek istenfélő, aki hallgat szolgájának szavára? Aki sötétségben járt és nem volt számára fény, bízzék az Örökkévaló nevében és támaszkodjék Istenére.
11 Mutta katso, te kaikki, jotka palon sytytätte, te palavilla nuolilla varustetut, suistukaa oman tulenne liekkeihin, niihin palaviin nuoliin, jotka olette sytyttäneet. Minun kädestäni tämä teille tulee; vaivassa täytyy teidän asua.
Lám mindnyájatok tüzet gyújtók, lángnyilakkal fegyverkezők, menjetek tüzetek hevébe és a lángnyilakba, melyeket meggyújtottatok! Az én kezemből lett ez nektek, fájdalomra feküsztök le.
