Sananlaskujen 15
1 Suloinen vastaus hillitse vihan, mutta kova sana saattaa mielen karvaaksi.
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 Viisasten kieli saattaa opetuksen suloiseksi, vaan tyhmäin suu aina hulluuta sylkee.
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 Herran silmät katselevat joka paikassa, sekä pahat että hyvät.
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 Terveellinen kieli on elämän puu: vaan valhettelevainen saattaa sydämen kivun.
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 Tyhmä laittaa isänsä kurituksen; vaan joka rangaistuksen ottaa, hän tulee taitavaksi.
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 Vanhurskaan huoneessa on yltäkyllä; vaan jumalattoman saalis on hävintö.
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 Viisasten huulet jakavat neuvoa; vaan tyhmäin sydän ei ole niin.
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 Jumalattoman uhri on Herralle kauhistus; vaan jumalisten rukous on hänelle otollinen.
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 Jumalattoman tie on Herralle kauhistus; vaan joka vanhursjautta noudattaa, on hänelle rakas.
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 Kuritus on sille paha, joka hylkää tiensä: ja joka rangaistusta vihaa, hänen pitää kuoleman.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11 Helvetti ja kadotus on Herran edessä: kunka paljon enemmin ihmisten lasten sydämet. (Sheol h7585)
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol h7585)
12 Ei pilkkaaja rakasta sitä, joka häntä rankaisee, ja ei hän mene viisasten tykö.
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13 Iloinen sydän tekee iloiset kasvot; vaan koska sydän on surullinen, niin rohkeus raukee.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 Ymmärtäväinen sydän etsii viisautta; vaan tyhmäin suu tyhmyydellä ravitaan.
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 Surullisella ihmisellä ei ole koskaan hyvää päivää; vaan jolla hyvä sydän on, hänellä on joka päivä vieraspito.
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16 Parempi on vähä Herran pelvossa, kuin suuri tavara ilman lepoa.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Parempi on ateria kaalia rakkaudessa, kuin syötetty härkä vihassa.
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18 Vihainen mies saattaa toran matkaan; mutta kärsivällinen asettaa riidan.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19 Laiskan tie on orjantappurainen; vaan hurskasten tie on tasainen.
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 Viisas poika iloittaa isänsä, ja hullu ihminen häpäisee äitinsä.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 Hulluulle on tyhmyys iloksi; vaan toimellinen mies pysyy oikialla tiellä.
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 Aivoitus raukee ilman neuvoaa; vaan jossa monta neuvonantajaa on, se on vahva.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23 Se on ihmisen ilo, että hän toimella vastata taitaa, ja aikanansa sanottu sana on otollinen.
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)
25 Herra ylpeiden huoneet kukistaa, ja vahvistaa lesken rajat.
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26 Ilkiäin aivoitukset ovat Herralle kauhistukseksi; vaan toimellinen puhe on otollinen.
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 Ahneudella voitetut kukistavat oman huoneensa; vaan joka lahjoja vihaa, saa elää.
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28 Vanhurskaan sydän ajattelee vastausta; vaan jumalattoman suu ammuntaa pahaa.
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 Herra on kaukana jumalattomista; vaan hän kuulee vanhurskasten rukoukset.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 Suloinen kasvo iloittaa sydämen: hyvä sanoma tekee luut lihaviksi.
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31 Korva, joka kuulee elämän rangaistusta, on asuva viisasten seassa.
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 Joka ei itsiänsä salli kurittaa, se katsoo ylön sielunsa; vaan joka rangaistusta kuulee, hän tulee viisaaksi.
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 Herran pelko on kuritus viisauteen, ja kunnian edellä käy nöyryys.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
