Sananlaskujen 14
1 Viisas vaimo rakentaa huoneensa, vaan hullu kukistaa sen teollansa.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Joka vaeltaa oikiaa tietä, se pelkää Herraa; mutta se, joka poikkee pois tieltänsä, ylönkatsoo hänen.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 Tyhmän suussa on ylpeyden vitsa; vaan viisasten huulet varjelevat heitä.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Jossa ei härkiä ole, siinä seimet puhtaana ovat; vaan jossa juhdat työtä tekevät, siinä tuloa kyllä on.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Totinen todistaja välttää valhetta; vaan väärä todistaja rohkiasti valhettelee.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Pilkkaaja etsii viisautta, ja ei löydä; vaan toimelliset viisauden huokiasti saavat.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Mene pois tyhmän tyköä; sillä et sinä opi mitään häneltä.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Toimellisen viisaus on teistänsä ottaa vaarin; vaan tyhmäin hulluus on sula petos.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Tyhmä nauraa syntiä, mutta hurskasten välillä on hyvä suosio.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Koska sydän on murheellinen, niin ei auta ulkonainen ilo.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Jumalattomain huoneet kukistetaan, vaan jumalisten majat viheriöitsevät.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Monella on tie mielestänsä oikia, vaan viimeiseltä johdattaa se kuolemaan.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Naurun jälkeen tulee murhe, ja ilon perästä suru.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Tyhmälle tapahtuu laittamisensa jälkeen, vaan hyvä ihminen asetetaan hänen ylitsensä.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Taitamatoin uskoo kaikki, mutta ymmärtäväinen ottaa teistänsä vaarin.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Viisas pelkää ja karttaa pahaa, vaan tyhmä päätähavin menee.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Äkillinen ihminen tekee hullun töitä, ja kavala ihminen tulee vihattavaksi.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Taitamattomat perivät tyhmyyden; vaan se on toimellisten kruunu, että he toimellisesti tekevät.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Häijyn täytyy kumartaa hyviä, ja jumalattomat vanhurskasten porteissa.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Köyhää vihaavat hänen lähimmäisensäkin; vaan rikkaalla on monta ystävää.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Joka katsoo lähimmäisensä ylön. hän tekee syntiä; vaan autuas on se, joka viheliäistä armahtaa.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Jotka viekkaudessa vaeltavat, niiltä puuttuu; mutta jotka hyvää ajattelevat, niille tapahtuu hyvyys ja uskollisuus.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 Jossa työtä tehdään, siinä kyllä on; vaan joka tyhjiin puheisiin tyytyy, siinä on köyhyys.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 Viisasten rikkaus on heidän kruununsa, mutta tyhmäin hulluus on hulluus.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Uskollinen todistaja vapahtaa hengen, vaan väärä todistaja pettää.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 Joka Herraa pelkää, hänellä on vahva linna, ja hänen lapsensa varjellaan.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 Herran pelko on elämän lähde, että kuoleman nuora välttää taidetaan.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 Koska kuninkaalla on paljo väkeä, se on hänen kunniansa; vaan koska vähä on väkeä, se tekee päämiehen kehnoksi.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Joka on pitkämielinen, se on viisas; vaan joka äkillinen on, se ilmoittaa tyhmyyden.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Leppyinen sydän on ruumiin elämä; vaan kateus on märkä luissa.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 Joka köyhälle tekee väkivaltaa, hän laittaa hänen luojaansa; vaan joka armahtaa vaivaista, se kunnioittaa Jumalaa.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Pahuutensa tähden jumalatoin kukistetaan; vaan vanhurskas on kuolemassakin rohkia.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Toimellisen sydämessä lepää viisaus; mutta mitä tyhmäin mielessä on, se tulee ilmi.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Vanhurskaus korottaa kansan, vaan synti on kansan häpiä.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 Toimellinen palvelia on kuninkaalle otollinen; vaan häpiällistä palveliaa ei hän kärsi.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.
