Sananlaskujen 12
1 Joka itsensä mielellänsä kurittaa antaa, se tulee toimelliseksi; mutta joka rankaisematta olla tahtoo, se on tyhmä.
A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
2 Hyvä saa lohdutuksen Herralta, mutta häijy mies hyljätään.
A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
3 Ei ihminen vahvistu jumalattomuudessa, vaan vanhurskaan juuri on pysyväinen.
Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
4 Ahkera vaimo on miehensä kruunu, vaan häijy on niinkuin märkä hänen luissansa.
A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
5 Vanhurskasten ajatukset ovat vilpittömät, vaan jumalattomain aivoitus on petollinen.
Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
6 Jumalattomain sanat väijyvät verta, vaan hurskasten suu vapahtaa heitä.
Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
7 Jumalattomat kaatuvat, ja ei ole sitte enää, mutta vanhurskasten huone pysyy.
Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
8 Toimellinen mies neuvossansa ylistetään, vaan petollinen tulee katsotuksi ylön.
Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
9 Parempi on nöyrä, joka omansa katsoo, kuin se, joka tahtoo iso olla, ja kuitenkin puuttuu leipää.
Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
10 Vanhurskas armahtaa juhtaansa, mutta jumalattoman sydän on halutoin.
Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
11 Joka peltonsa viljelee, se saa leipää yltäkylläisesti; vaan joka turhia ajelee takaa, se on tyhmä.
A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12 Jumalatoin halajaa aina pahaa tehdä, mutta vanhurskaan juuri kantaa hedelmää.
Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
13 Ilkiä käsitetään omissa sanoissansa, vaan vanhurskas pääsee hädästä.
Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
14 Suun hedelmästä tulee paljon hyvää; ja niinkuin kukin käsillänsä tehnyt on, kostetaan hänelle.
Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
15 Tyhmäin mielestä on hänen tiensä otollinen, mutta viisas ottaa neuvon.
A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
16 Tyhmä osoittaa kohta vihansa, vaan joka peittää vääryyden, se on kavala.
A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
17 Joka totuuden puhuu, se vanhurskauden ilmoittaa; mutta joka väärin todistaa, hän pettää.
A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18 Joka ajattelematta puhuu, hän pistää niinkuin miekalla; vaan viisasten kieli on terveellinen.
Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
19 Totinen suu pysyy vahvana ijankaikkisesti, vain väärä kieli ei pysy kauvan.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
20 Jotka pahaa ajattelevat, niiden sydämessä on petos; vaan jotka rauhaa neuvovat, niillä on ilo.
Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
21 Ei vanhurskaalle mitään vaaraa tapahdu; vaan jumalattomat pahuudella täytetään.
Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
22 Petolliset huulet ovat Herralle kauhistus; vaan jotka oikein tekevät, ovat hänelle otolliset.
Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
23 Kavala salaa taitonsa, vaan hulluin sydän ilmoittaa hulluutta.
Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
24 Ahkera käsi saa hallita, vaan laiskan täytyy veronalaiseksi tulla.
A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
25 Sydämellinen murhe kivistelee, vaan lohdullinen sana iloittaa,
A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
26 Vanhurskas on parempi lähimmäistänsä, mutta jumalattoman tie viettelee hänen
Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
27 Ei petollinen asia menesty, mutta ahkera saa hyvän tavaran.
Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
28 Vanhurskauden tiellä on elämä, ja hänen poluillansa ei ole kuolemaa.
Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
