Psalmowo 122

1 David ƒe mɔzɔha. Mekpɔ dzidzɔ kple ame siwo gblɔ nam be, “Mina míayi Yehowa ƒe aƒe me.”

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 O! Yerusalem, míaƒe afɔwo le wò agbowo nu.

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Wotso Yerusalem, eye nèle abe du si tsyia ɖe wo nɔewo nu ene.

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 Afi ma to vovovoawo yina, Yehowa ƒe toawo, be woakafu Yehowa, le ɖoɖo si wòna Israel nu.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 Afi ma woɖo ʋɔnudrɔ̃zikpuiwo ɖo, David ƒe aƒe la ƒe fiazikpuiwo.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Mido gbe ɖa, abia ŋutifafa na Yerusalem be, “Ame siwo lɔ̃ wò la nenɔ dedie.

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Ŋutifafa nenɔ wò gliwo me kple dedinɔnɔ le wò fiasãwo me.”

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 Le nɔvinye ŋutsuwo kple xɔ̃nyewo ta, magblɔ be, “Ŋutifafa nenɔ mewò.”

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 Le Yehowa, míaƒe Mawu la ƒe aƒe la ta, madi dzidzedze na wò.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!