< Psalmowo 120 >

1 Mɔzɔha. Meyɔ Yehowa le nye xaxa me, eye wòtɔ nam.
Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.
2 O! Yehowa, ɖem, tso aʋatsonuyiwo kple alakpaɖewo ƒe asi me.
Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!
3 O! Alakpaɖe, nu ka wòawɔ na wò, eye nu ka wòatsɔ akpee na wò?
Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?
4 Atsɔ aʋawɔla ƒe aŋutrɔ ɖaɖɛwo ahe to na wòe kpe ɖe yɔkuti ƒe dzoka xɔxɔwo ŋuti.
Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!
5 Baba nam be mele Mesek, eye mele Kedar ƒe agbadɔwo me!
Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!
6 Menɔ ame siwo lé fu ŋutifafa la dome wòdidi fũu akpa.
Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.
7 Ŋutifafamee menye, gake ne meƒo nu la, woawo kpea aʋa.
Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.

< Psalmowo 120 >