< Hiob 28 >

1 “Klosalokuƒe li eye teƒe li si wololõa sika le.
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 Wokua gayibɔ le tome eye wokpɔa akɔbli ne wololõ akɔblikpe.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 Amegbetɔ ɖo seƒe na viviti, etsana le didiƒewo kple viviti tsiɖitsiɖitɔ kekeake me hena tomenuwo.
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 Eɖe do wògoglo yi eme ʋĩi hedidi tso amenɔƒe gbɔ, teƒe si amewo ƒe afɔ mede kpɔ o; teƒe goglo sia, si didi tso amewo gbɔ lae wonɔa ka me henɔa nyenyem le yame le.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 Anyigba si me wokpɔa nuɖuɖu tsonae lae wotrɔ le tome abe dzo me wòto ene.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 Woɖea safirkpe tso eƒe kpe siwo wogbã la me eye woɖea sika tso eƒe kewɔ me.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 Xe ƒonuwo menya toƒe ɣaɣla ma o eye aʋako aɖeke ƒe ŋku mekpɔe kpɔ o
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 Gbemelã siwo dana la meka afɔ afi ma kpɔ o, eye dzata aɖeke hã mezɔ afi ma kpɔ o.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 Ame ƒe asi gbã kpe sesẽawo eye wòna towo te dze go.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 Eɖea mɔ ɖe kpeawo tome eye eƒe ŋkuwo kpɔa eƒe nu xɔasi vovovowo katã.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 Etsana le tsidzɔƒewo eye wòhea nu ɣaɣlawo vaa kekeli nu.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 “Ke afi ka woakpɔ nunya le? Afi ka gɔmesese nɔna?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Amegbetɔ mese eƒe nuvãnyenye gɔme o, womate ŋu akpɔe le agbagbeawo ƒe anyigba dzi o.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 Gogloƒe gblɔ be, ‘Menye tɔnyee o,’ Atsiaƒu gblɔ be, ‘Mele gbɔnye o,’
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Womate ŋu aƒlee kple sika nyuitɔ alo woada klosalo ɖe eƒe home nu o.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 Màte ŋu aƒlee kple sika adodoe si tso Ofir alo kple kpe xɔasiwo, oniks kple safir o.
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 Sika alo kristalkpe masɔ kplii o eye womatsɔ sikanuwo gɔ̃ hã aɖɔlii o.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 Womayɔ sui kple adzagba ƒe ŋkɔwo gɔ̃ hã ɖe eŋu o elabena nunya ƒe asixɔxɔ kɔ wu gbloti tɔ sãsãsã.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 Womatsɔ Kuskpe xɔasi, topaz, asɔ kplii o eye sika nyuitɔ mate ŋu aƒlee o.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 “Ekema afi ka nunya tso? Afi ka nye gɔmesese ƒe nɔƒe?
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 Eɣla ɖe nu gbagbe ɖe sia ɖe ƒe ŋkukpɔƒe eye woɣlae ɖe dziƒoxeviwo gɔ̃ hã.
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 Tsiẽƒe kple ku gblɔ be, ‘Nyasegblɔ tso eŋuti koe ɖo míaƒe towo me.’
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
23 Mawue nya egbɔmɔ eye eya koe nya afi si wòle.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 Elabena eyae tea ŋu kpɔa anyigba ƒe mlɔenu ke, eye wòkpɔa nu sia nu si le ɣea te.
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 Esi wòɖo ya ƒe ŋusẽ anyi, hedzidze tsiwo vɔ,
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 esi wòwɔ se na tsidzadza, heta mɔ na dziɖegbe kple ahom vɔ la,
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 enye kɔ kpɔ nunya, dzro eme kpɔ eye wòda asi ɖe edzi, hedoe kpɔ.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 Tete wògblɔ na amegbetɔ be, ‘Kpɔ ɖa, Aƒetɔ la vɔvɔ̃e nye nunya eye nugbegbe le vɔ̃ gbɔe nye gɔmesese.’”
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

< Hiob 28 >