< Hiob 17 >
1 Nu te nye gbɔgbɔ ŋu belibelibeli, nye ŋkekewo hã le kpuie eye yɔdo le lalayem.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Vavãe, fewuɖulawo ƒo xlãm, ele be nye ŋkuwo nanɔ woƒe amenuɖiaɖia ŋu.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 “O Mawu, tsɔ ŋugbedodo si dim nèle la nam. Ame kae gali si ade megbe nam?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Ètu woƒe susu ɖe gɔmesese ŋu eya ta màna woƒe alɔ nade dzi o.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Ne ame aɖe gbe exɔlɔ̃wo ɖe nu si woanae ta la, viawo ƒe ŋkuwo atsi.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 “Mawu tsɔm wɔ lodonue na ame sia ame, ame si ƒe ŋkume amewo ɖea ta ɖo gɔ̃ hã.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Nuxaxa na be nye ŋkuwo dzi tsyɔ eye nye ameti blibo la mele abe vɔvɔli ene.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Ame dzɔdzɔewo ƒe mo wɔ yaa le esia ta; dɔ me ve ame maɖifɔwo ɖe mawumavɔ̃lawo ŋuti.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Ke hã la, ame dzɔdzɔewo alé woƒe mɔwo me ɖe asi eye asi dzadzɛtɔwo akpɔ ŋusẽ ɖe edzi.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 “Mi katã mitrɔ va ko, migadze agbagba kpɔ! Gake nyemakpɔ nunyala aɖeke le mia dome o.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Nye ŋkekewo va yi, nye ɖoɖowo me gblẽ eye nenema kee nye nye dzi ƒe didiwo hã.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Ame siawo trɔ zã wòzu ŋkeke, ke esi viviti do ɖe wo la, wogblɔ be, ‘Kekeli tsɔ ɖe mía gbɔ’
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 Ne aƒe si ko mele mɔ kpɔm na la nye yɔdo, ne meɖo aba ɖe viviti me, (Sheol )
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol )
14 ne megblɔ na zãnuxɔxɔ be, ‘Wòe nye fofonye,’ eye megblɔ na ŋɔvi be, ‘Wòe nye danye’ alo ‘Wòe nye nɔvinye nyɔnu’ la,
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 ekema afi ka nye mɔkpɔkpɔ la le?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 Ɖe wòayi ɖe ku ƒe agbowo mea? Ɖe nye kplii míayi tome ɖekaea?” (Sheol )
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol )