< Hezekiel 20 >

1 Le ƒe adrelia ƒe ɣleti atɔ̃lia ƒe ŋkeke ewolia gbe la, Israel ƒe ametsitsi aɖewo va gbe bia ge Yehowa, eye wonɔ anyi ɖe nye ŋkume.
És volt a hetedik évben, az ötödik hóban, a hónap tizedikén jöttek férfiak Izrael vénei közül, hogy megkérdezzék az Örökkévalót; és ültek előttem.
2 Tete Yehowa ƒe nya va nam be,
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
3 “Ame vi, ƒo nu na Israel ƒe ametsitsiwo, eye nàgblɔ na wo be, ‘Esiae nye nya si Aƒetɔ Yehowa gblɔ. Nyee mieva gbe bia gea? Meta nye agbe be nyemana miabia gbem o. Aƒetɔ Yehowae gblɔe.’
Ember fia, beszélj Izrael véneivel és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló, engem megkérdezni jöttök-e? Ahogy élek, nem kérdeztetem meg magamat általatok, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
4 “Ame vi, àdrɔ̃ ʋɔnu woa? Àdrɔ̃ ʋɔnu woa? Ekema tsɔ wo fofowo ƒe ŋunyɔnuwɔnawo ɖo woƒe ŋkume,
Ítélni akarod-e őket, ítélni akarod, ember fia? Őseik utálatosságait tudasd velük!
5 eye nàgblɔ na wo be, ‘Nya si Aƒetɔ Yehowa gblɔe nye gbe si gbe metia Israel la, mekɔ nye asi dzi, meka atam na Yakob ƒe aƒe ƒe dzidzimeviwo, eye meɖe ɖokuinye fia wo le Egipte. Mekɔ nye asi dzi hegblɔ na wo be, “Nyee nye Yehowa, miaƒe Mawu la.”
És szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló. Amely napon kiválasztottam Izraelt, fölemeltem kezemet Jákob háza magzatának és megismertettem magamat velük Egyiptom országában; fölemeltem kezemet nekik, mondván: Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek!
6 Gbe ma gbe la, meka atam na wo be makplɔ wo ado goe le Egipte ayi anyigba aɖe si medi da ɖi na wo la dzi, anyigba si dzi notsi kple anyitsi tsana le. Anyigba sia nyo wu bubuawo katã.
Azon napon fölemelem kezemet nekik, hogy kivezetem őket Egyiptom országából azon országba, melyet kikémleltem számukra, tejjel és mézzel folyót; dísze az mind az országoknak.
7 Megblɔ na wo be, “Mia dometɔ ɖe sia ɖe naɖe asi le aklamakpakpɛ dzodzro siwo dzi mieda ŋku ɖo la ŋu, eye migagblẽ kɔ ɖo na mia ɖokuiwo kple Egipte legbawo o. Nyee nye Aƒetɔ Yehowa, miaƒe Mawu la.”
És szóltam hozzájuk: Kiki szemeinek undokságait dobjátok el és Egyiptom bálványain ne tisztátalanítsátok meg magatokat; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek.
8 “‘Ke wodze aglã ɖe ŋutinye, eye womeɖo tom o; womeɖe asi le aklamakpakpɛ dzodzro siwo dzi woda ŋku ɖo la ŋu o, eye womeɖe asi le woƒe Egipte legbawo hã ŋu o. Ale megblɔ be matrɔ nye dziku akɔ ɖe wo dzi eye magblẽ nye dɔmedzoe ɖe wo ŋu le Egipte.
De engedetlenkedtek irántam és nem akartak rám hallgatni, ki-ki szemeik undokságait nem dobták el és Egyiptom bálványait nem hagyták el; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet, hogy elvégezzem rajtuk haragomat Egyiptom országa közepében.
9 Ke le nye ŋkɔ ta, mekplɔ wo do goe tso Egipte dukɔ la me. Mewɔ nu sia be womagado gu nye ŋkɔ le dukɔ siwo dome wonɔ, ame siwo dome meɖe ɖokuinye fia Israel le.
De tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyek között voltak, amelyeknek szeme láttára megismertettem magamat velük, hogy kivezessem Egyiptom országából.
10 Eya ta mekplɔ wo dzoe le Egipte yi gbegbe la.
És kivezettem őket Egyiptom országából és elvittem őket a pusztába.
11 Metsɔ nye ɖoɖowo na wo, eye mena wonya wo to nye seawo me, elabena ame si awɔ nye seawo dzi la, anɔ agbe.
És adtam nekik törvényeimet és rendeletemeit tudattam velük, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk.
12 Kpe ɖe esia ŋu la, metsɔ nye Dzudzɔgbewo na wo abe dzesi si le mía dome ene, ale be woanya be, Yehowae wɔ wo wozu kɔkɔe.
És szombatjaimat is adtam nekik, hogy jelül legyenek köztem és köztük, hogy megtudják, hogy én az Örökkévaló szentelem meg őket.
13 “‘Ke Israelviwo dze aglã ɖe ŋunye le gbegbe la. Womelé nye ɖoɖowo me ɖe asi o, ke boŋ wogbe nye seawo, togbɔ be ame si wɔa nye seawo dzi la, anɔ agbe. Wogblẽ kɔ ɖo na nye Dzudzɔgbewo. Ale megblɔ be matrɔ nye dziku akɔ ɖe wo dzi, eye matsrɔ̃ wo le gbegbe la.
De engedetlenkedett irántam Izrael háza a pusztában, törvényeim szerint nem jártak és rendeleteimet megvetették, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk, és szombatjaimat megszentségtelenítették nagyon; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet a pusztában, hogy megsemmisítsem őket.
14 Ke le nye ŋkɔ ta, mewɔ nu si aɖe nye ŋkɔ tso gudodoe me le dukɔ siwo ŋkume meɖe wo tso Egipte le.
De tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyeknek szeme láttára őket kivezettem.
15 Kpe ɖe esia ŋu la, mekɔ nye asi dzi heka atam na wo le gbea dzi be nyemakplɔ wo ayi anyigba si mena wo, anyigba si dzi notsi kple anyitsi bɔ ɖo, anyigba si nya kpɔna wu bubuawo katã la dzi o;
Föl is emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy nem viszem be őket azon országba, melyet adtam, tejjel és mézzel folyót, dísze az mind az országoknak;
16 elabena wogbe nye seawo, womezɔ ɖe nye ɖoɖowo nu o, wogblẽ kɔ ɖo na nye Dzudzɔgbewo, eye woƒe dzi ku ɖe woƒe legbawo ŋu.
mivel rendeleteimet megvetették és törvényeim szerint nem jártak és szombatjaimat megszentségtelenítették, mert bálványaik után jár a szívük.
17 Ke mekpɔ nublanui na wo, eye nyemetsrɔ̃ wo le gbea dzi o.
De sajnálkozott rajtuk a szemem, hogy meg ne rontsam őket és nem tettem velük végpusztítást a pusztában.
18 Megblɔ na wo viwo le gbea dzi be, “Migazɔ ɖe mia fofowo ƒe ɖoɖowo nu o, migawɔ woƒe sewo dzi o, eye migagblẽ kɔ ɖo na mia ɖokuiwo kple woƒe legbawo o.
Erre szóltam fiaikhoz a pusztában: Atyáitok törvényei szerint ne járjatok és rendeleteiket ne őrizzétek meg és bálványaikon ne tisztátalanítsátok meg magatokat;
19 Nyee nye Yehowa, miaƒe Mawu. Mizɔ ɖe nye ɖoɖowo nu, eye miakpɔ egbɔ be yewowɔ ɖe nye seawo dzi.
én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek, törvényeim szerint járjatok, és rendeleteimet őrizzétek meg és tegyétek meg azokat;
20 Miwɔ nye Dzudzɔgbewo kɔkɔe be woanye dzesi anɔ mia dome. Ekema mianya be nyee nye Yehowa, miaƒe Mawu.”
és szombatjaimat szenteljétek meg, hogy jelül legyenek köztem és köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek.
21 “‘Ke ɖeviawo dze aglã ɖe ŋunye. Womezɔ ɖe nye ɖoɖowo nu o, eye womekpɔ egbɔ be yewoawɔ ɖe nye seawo dzi o, togbɔ be mena wonya be, ame siwo wɔ ɖe wo dzi la anɔ agbe hafi. Wogblẽ kɔ ɖo na nye Dzudzɔgbewo. Ale megblɔ be matrɔ nye dziku kple dɔmedzoe helĩhelĩ akɔ ɖe wo dzi le gbea dzi.
De engedetlenkedtek irántam a fiúk, törvényeim szerint nem jártak és rendeleteimet nem őrizték meg, hogy megtegyék azokat, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk, szombatjaimat megszentségtelenítették; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet, hogy elvégezzem rajtuk haragomat a pusztában.
22 Gake megbugbɔ nye asi ɖe megbe, eye le nye ŋkɔ ta la, mewɔ nu si mado gu nye ŋkɔ le dukɔ siwo ŋkume mekplɔ wo dzoe le la gbɔ o.
De visszavontam kezemet és tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyeknek szeme láttára őket kivezettem.
23 Kpe ɖe esia ŋu la, mekɔ nye asi dzi, eye meka atam na wo le gbea dzi be mama wo ɖe dukɔwo dome, eye makaka wo ɖe anyigbawo dzi,
Föl is emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy elszélesztem a nemzetek között és elszórom őket az országokban;
24 elabena womewɔ ɖe nye sewo dzi o, ke wogbe nye ɖoɖowo, wodo gu nye Dzudzɔgbewo, eye woƒe ŋkuwo biã ɖe wo fofowo ƒe legbawo ŋu.
mivel rendeleteimet nem tették meg és törvényeimet megvetették és szombatjaimat megszentségtelenítették és atyáik bálványai után voltak a szemeik.
25 Metsɔ ɖoɖo siwo menyo o kple se siwo nu womate ŋu anɔ agbe ɖo o la hã na wo.
Adtam is nekik törvényeket, melyek nem jók, és rendeleteket, amelyek által nem élnek.
26 Mena woto woƒe nunana si nye woƒe ŋgɔgbevi ɖe sia ɖe tsɔtsɔ sa vɔe la me gblẽ kɔ ɖo na wo ɖokui, ale be mana be vɔvɔ̃ naɖo wo, eye woanya be nyee nye Yehowa.’
És megtisztátalanítottam őket adományaikkal, azzal, hogy tűzön átvitték az anyaméhnek minden megnyitóját, azért hogy elpusztítsam őket, azért hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
27 “Eya ta Ame vi, ƒo nu na Israelviwo, eye nàgblɔ na wo be, ‘Ale Aƒetɔ Yehowa gblɔe nye esi: le esia me hã la, mia fofowo gblɔ busunyawo ɖe ŋunye esi wotrɔ le yonyeme.
Azért beszélj Izrael házához, ember fia, és szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló, továbbá ezzel káromoltak engem őseitek, midőn hűtlenséggel hűtlenkedtek ellenem:
28 Esi mekplɔ wo va anyigba si meka atam be mana wo dzi, eye wokpɔ to kɔkɔ aɖe alo ati aɖe si do wusuu la, afi ma wowɔa vɔsawo kple vɔsanunanawo le, eye wodoa dziku nam. Wodoa dzudzɔʋeʋĩwo, eye wowɔa woƒe nunovɔsawo.’
bevittem őket az országba, amelyről fölemeltem kezemet, hogy nekik adom, és láttak minden magas dombot és minden sűrű lombú fát, ott áldozták vágóáldozataikat és letették ott bosszantó áldozatukat és bemutatták ott kellemes illataikat és kiöntötték ott öntőáldozatjaikat.
29 Ale mebia wo be, ‘Nuxeƒe kae nye esi mieyi?’” (Woyɔa teƒe sia be “Bama” si gɔmee nye nuxeƒe va se ɖe egbe.)
És szóltam hozzájuk: Mi az a magaslat, ahol ti vagytok a bemenők? És elnevezték magaslatnak mind e mai napig.
30 “Eya ta gblɔ na Israel ƒe aƒe la be, ‘Ale Aƒetɔ Yehowa gblɔe nye esi: Ɖe miado gu mia ɖokuiwo abe ale si mia fofowo wɔ, biã ŋku ɖe aklamakpakpɛ dzodzrowo ŋua?
Azért szólj Izrael házához: Így szól az Úr, az Örökkévaló, vajon őseitek módjára ti megtisztátalanítjátok magatokat és undokságaik után ti paráználkodtok,
31 Ne mietsɔ mia viwo sa vɔe le dzo me abe nunana ene la, mieyi gudodo mia ɖokuiwo dzi kple miaƒe legbawo va se ɖe egbe. Ɖe mana miabia gbem mahã, O! Israel ƒe aƒe? Meta nye agbe be nyemaɖe mɔ miabia gbem o’ Aƒetɔ Yehowae gblɔe.
és azzal, hogy bemutatjátok adományaitokat és azzal, hogy tűzön át viszitek gyermekeiteket, ti megtisztátalanítjátok magatokat mind a ti bálványaitokon mindmáig: és én megkérdeztessem-e magamat általatok, Izrael háza? Ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nem kérdeztetem meg magamat általatok!
32 “‘Miebe míedi be míanɔ abe dukɔ bubuwo ene, abe xexemetɔwo ene, ame siwo subɔa ati kple kpe! Ke nu si le ta me na mi la, mava eme gbeɖe o.’
Ami pedig lelketekben támad, az nem lesz meg, az amit ti mondtok: olyanok legyünk, mint a nemzetek, mint az országok nemzetségei, szolgálva fát és követ.
33 Aƒetɔ Yehowa be, ‘Meta nye agbe be maɖu mia dzi kple asi sesẽ kple abɔ si medo ɖe dzi kple dɔmedzoe si matrɔ akɔ ɖi la.
Ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, bizony erős kézzel, kinyújtott karral és kiontott hévvel fogok rajtatok uralkodni.
34 Makplɔ mi vɛ tso dukɔwo dome, eye maƒo ƒu mi tso anyigba siwo dzi miekaka ɖo la kple asi sesẽ kpakple dɔmedzoe si matrɔ akɔ ɖi la.
Majd kivezetlek benneteket a népek közül és összegyűjtelek benneteket azon országokból, amelyekbe elszóródtatok, erős kézzel, kinyújtott karral és kiontott hévvel.
35 Makplɔ mi ayi dukɔwo ƒe gbedzi, eye le ŋkume kple ŋkume, le afi ma la, mabu fɔ mi.
És elviszlek benneteket a népek pusztájába és ítéletre szállok ott veletek színről-színre;
36 Mahe to na mi abe ale si mehe to na mia fofowo le Egipte gbegbe la ene.’ Aƒetɔ Yehowae gblɔe.
amint ítéletre szálltam őseitekkel Egyiptom országa pusztájában, úgy fogok ítéletre szállni veletek, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
37 ‘Malé ŋku ɖe mia ŋu, mianɔ nye ameƒoti te, eye makplɔ mi ade nubabla ƒe sewo te.
És elvezetlek benneteket a vessző alatt és behozlak benneteket a szövetség kötelékébe;
38 Maɖe ame siwo dze aglã ɖe ŋutinye la ɖa le mia dome. Togbɔ be makplɔ wo adzoe le anyigba si dzi wole hã la, womaɖo afɔ Israelnyigba dzi o. Ekema mianya be nyee nye Yehowa.’
és kiválogatom közületek a fellázadókat es tőlem elpártolókat, tartózkodásuk országából kivezetem őket, de Izrael földjére nem jönnek be; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
39 “Miawo ya la, O! Israel ƒe aƒe, ale Aƒetɔ Yehowa gblɔe nye esi. ‘Miyi, eye miasubɔ miaƒe legbawo, mia dometɔ ɖe sia ɖe. Ke emegbe la, miaɖo tom kokoko, eye miagado vlo nye ŋkɔ kɔkɔe la kple miaƒe vɔsawo kple legbawo o.
Ti pedig, Izrael háza, így szól az Úr, az Örökkévaló: ki-ki bálványait, menjetek, szolgáljátok azután is, ha nem akartok rám hallgatni; de az én szent nevemet többé meg ne szentségtelenítsétek adományaitokkal és bálványaitokkal.
40 Elabena le nye to kɔkɔe si nye Israel ƒe to kɔkɔ la dzi la, Israel ƒe aƒe blibo la asubɔm le anyigba ma dzi, eye le afi ma la, maxɔ wo.’ Aƒetɔ Yehowae gblɔe. ‘Le afi ma la, mahiã miaƒe nunana xɔasiwo kple miaƒe vɔsa kɔkɔewo.
Mert az én szent hegyemen, Izrael magasságos hegyén, úgymond az Úr, az Örökkévaló, ott fog engem szolgálni Izrael egész háza, mindnyája, az országban; ott fogom őket kedvelni és ott fogom követelni adományaitokat és ajándékaitok zsengéjét, mind a szentségeitek szerint.
41 Maxɔ mi abe dzudzɔdodo ʋeʋĩwo ene ne meɖe mi tso dukɔwo dome, eye meƒo ƒu mi tso anyigba siwo dzi wokaka mi ɖo la.
Kellemes illat mellett kedvelni foglak benneteket, amikor kivezetlek a népek közül és összegyűjtelek benneteket az országokból, amelyekbe elszóródtatok; és szentnek bizonyulok általatok a nemzetek szeme láttara.
42 Ekema mianya be nyee nye Yehowa, ne mekplɔ mi va ɖo Israelnyigba si mekɔ asi dzi heka atam be matsɔ ana mia fofowo la dzi.
És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor beviszlek benneteket Izrael földjére, azon országba, melyről fölemeltem kezemet, hogy őseiteknek, adom.
43 Le afi ma la, miaɖo ŋku miaƒe nɔnɔme kple nu siwo katã miewɔ hegblẽ kɔ ɖo na mia ɖokuiwo la dzi, eye ŋukpe alé mi ɖe nu vɔ̃ siwo katã miewɔ la ta.
És meg fogtok emlékezni ott az útjaitokról és mind a cselekedeteitekről, amelyek által megtisztátalanultatok; és meg fogtok undorodni önmagatoktól mind a gonoszságaitok miatt, amelyeket elkövettetek.
44 Mianya be nyee nye Yehowa, ne mehe to na mi le nye ŋkɔ ta, eye menye le miaƒe mɔ vɔ̃wo kple miaƒe nu gbegblẽwo wɔwɔ nu o.’ O! Israel ƒe aƒe, Aƒetɔ Yehowae gblɔe.”
És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor eljárok veletek nevem kedvéért, nem a ti rossz útjaitok szerint és romlott cselekedeteitek szerint, Izrael háza, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
45 Yehowa ƒe nya va nam be,
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
46 “Ame vi, trɔ mo ɖo ɖe dziehe lɔƒo, gblɔ nya tsi tsitre ɖe dziehenyigba ŋu, eye nàgblɔ nya ɖi ɖe Negebnyigba ƒe avewo ŋuti.
Ember fia, fordítsd arcodat dél felé, szónokolj a déli tájék felől és prófétálj a mezőnek erdejéről a délvidéken.
47 Gblɔ na ave si le Negeb la be, ‘Se Yehowa ƒe nya. Ale Aƒetɔ Yehowa gblɔe nye esi: Esusɔ vie matɔ dzo wò, eye dzo la afia wò atiwo katã, ati mumuwo kple ƒuƒuawo siaa. Womatsi dzo la o, eye wòafia ŋkume ɖe sia ɖe tso dziehe yi anyiehe.
És mondd a délvidék erdejének: halljad az Örökkévaló igéjét! Így szól az Úr, az Örökkévaló, íme én tüzet gyújtok benned, és az megemészt benned minden viruló fát és minden száradt fát, nem alszik el, lobogó lángot, és megégettetik általa minden arc délvidéktől északig.
48 Ame sia ame akpɔe be nye Yehowae do dzo la, eya ta womatsii o.’”
És látni fogja minden halandó, hogy én az Örökkévaló gyújtottam meg, nem fog elaludni.
49 Eye megblɔ be, “Aa, Aƒetɔ Yehowa! Wole gbɔgblɔm tso ŋunye be, ‘Menye lo ko dom wòle oa?’”
És mondtam: Jaj Uram, Örökkévaló, ők azt mondják rólam: hiszen ő példázatokat mondogat!

< Hezekiel 20 >