< Romans 10 >

1 Brethren, the pleasure indeed of my heart, and my supplication that [is] to God for Israel, is — for salvation;
Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét.
2 for I bear them testimony that they have a zeal of God, but not according to knowledge,
Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint.
3 for not knowing the righteousness of God, and their own righteousness seeking to establish, to the righteousness of God they did not submit.
Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
4 For Christ is an end of law for righteousness to every one who is believing,
Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.
5 for Moses doth describe the righteousness that [is] of the law, that, 'The man who did them shall live in them,'
Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
6 and the righteousness of faith doth thus speak: 'Thou mayest not say in thine heart, Who shall go up to the heaven,' that is, Christ to bring down?
A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza; )
7 or, 'Who shall go down to the abyss,' that is, Christ out of the dead to bring up. (Abyssos g12)
Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) (Abyssos g12)
8 But what doth it say? 'Nigh thee is the saying — in thy mouth, and in thy heart:' that is, the saying of the faith, that we preach;
De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.
9 that if thou mayest confess with thy mouth the Lord Jesus, and mayest believe in thy heart that God did raise him out of the dead, thou shalt be saved,
Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.
10 for with the heart doth [one] believe to righteousness, and with the mouth is confession made to salvation;
Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.
11 for the Writing saith, 'Every one who is believing on him shall not be ashamed,'
Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül.
12 for there is no difference between Jew and Greek, for the same Lord of all [is] rich to all those calling upon Him,
Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják.
13 for every one — whoever shall call upon the name of the Lord, he shall be saved.'
Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.
14 How then shall they call upon [him] in whom they did not believe? and how shall they believe [on him] of whom they did not hear? and how shall they hear apart from one preaching?
Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?
15 and how shall they preach, if they may not be sent? according as it hath been written, 'How beautiful the feet of those proclaiming good tidings of peace, of those proclaiming good tidings of the good things!'
Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek!
16 But they were not all obedient to the good tidings, for Isaiah saith, 'Lord, who did give credence to our report?'
De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?
17 so then the faith [is] by a report, and the report through a saying of God,
Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.
18 but I say, Did they not hear? yes, indeed — 'to all the earth their voice went forth, and to the ends of the habitable world their sayings.'
De mondom: Avagy nem hallották-é? Sőt inkább az egész földre elhatott az ő hangjok, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédök.
19 But I say, Did not Israel know? first Moses saith, 'I will provoke you to jealousy by [that which is] not a nation; by an unintelligent nation I will anger you,'
De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Először Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket.
20 and Isaiah is very bold, and saith, 'I was found by those not seeking Me; I became manifest to those not inquiring after Me;'
Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felőlem nem kérdezősködtek.
21 and unto Israel He saith, 'All the day I did stretch out My hands unto a people unbelieving and gainsaying.'
Az Izráelről pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedő és ellenmondó néphez.

< Romans 10 >