Psalms 94
1 God of vengeance — Jehovah! God of vengeance, shine forth.
Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!
2 Be lifted up, O Judge of the earth, Send back a recompence on the proud.
Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.
3 Till when [do] the wicked, O Jehovah? Till when do the wicked exult?
Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?
4 They utter — they speak an old saw, All working iniquity do boast themselves.
Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.
5 Thy people, O Jehovah, they bruise, And Thine inheritance they afflict.
Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;
6 Widow and sojourner they slay, And fatherless ones they murder.
özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.
7 And they say, 'Jehovah doth not see, And the God of Jacob doth not consider.'
S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.
8 Consider, ye brutish among the people, And ye foolish, when do ye act wisely?
Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?
9 He who planteth the ear doth He not hear? He who formeth the eye doth He not see?
Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?
10 He who is instructing nations, Doth He not reprove? He who is teaching man knowledge [is] Jehovah.
Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?
11 He knoweth the thoughts of man, that they [are] vanity.
Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.
12 O the happiness of the man Whom Thou instructest, O Jah, And out of Thy law teachest him,
Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;
13 To give rest to him from days of evil, While a pit is digged for the wicked.
hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.
14 For Jehovah leaveth not His people, And His inheritance forsaketh not.
Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.
15 For to righteousness judgment turneth back, And after it all the upright of heart,
Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.
16 Who riseth up for me with evil doers? Who stationeth himself for me with workers of iniquity?
Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?
17 Unless Jehovah [were] a help to me, My soul had almost inhabited silence.
Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.
18 If I have said, 'My foot hath slipped,' Thy kindness, O Jehovah, supporteth me.
Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.
19 In the abundance of my thoughts within me, Thy comforts delight my soul.
Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.
20 Is a throne of mischief joined [with] Thee? A framer of perverseness by statute?
Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?
21 They decree against the soul of the righteous, And innocent blood declare wicked.
Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.
22 And Jehovah is for a high place to me, And my God [is] for a rock — my refuge,
De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;
23 And turneth back on them their iniquity, And in their wickedness cutteth them off; Jehovah our God doth cut them off!
s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.
