Psalms 83
1 A Song, — A Psalm of Asaph. O God, let there be no silence to Thee, Be not silent, nor be quiet, O God.
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 For, lo, Thine enemies do roar, And those hating Thee have lifted up the head,
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 Against Thy people they take crafty counsel, And consult against Thy hidden ones.
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 They have said, 'Come, And we cut them off from [being] a nation, And the name of Israel is not remembered any more.'
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 For they consulted in heart together, Against Thee a covenant they make,
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 Tents of Edom, and Ishmaelites, Moab, and the Hagarenes,
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Gebal, and Ammon, and Amalek, Philistia with inhabitants of Tyre,
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Asshur also is joined with them, They have been an arm to sons of Lot. (Selah)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Do to them as [to] Midian, As [to] Sisera, as [to] Jabin, at the stream Kishon.
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 They were destroyed at Endor, They were dung for the ground!
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Make their nobles as Oreb and as Zeeb, And as Zebah and Zalmunna all their princes,
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 Who have said, 'Let us occupy for ourselves The comely places of God.'
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 O my God, make them as a rolling thing, As stubble before wind.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 As a fire doth burn a forest, And as a flame setteth hills on fire,
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 So dost Thou pursue them with Thy whirlwind, And with Thy hurricane troublest them.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Fill their faces [with] shame, And they seek Thy name, O Jehovah.
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 They are ashamed and troubled for ever, Yea, they are confounded and lost.
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 And they know that Thou — (Thy name [is] Jehovah — by Thyself, ) [Art] the Most High over all the earth!
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
