Psalms 78
1 An Instruction of Asaph. Give ear, O my people, to my law, Incline your ear to sayings of my mouth.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 I open with a simile my mouth, I bring forth hidden things of old,
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 That we have heard and do know, And our fathers have recounted to us.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 We do not hide from their sons, To a later generation recounting praises of Jehovah, And His strength, and His wonders that He hath done.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 And He raiseth up a testimony in Jacob, And a law hath placed in Israel, That He commanded our fathers, To make them known to their sons.
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 So that a later generation doth know, Sons who are born, do rise and recount to their sons,
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 And place in God their confidence, And forget not the doings of God, But keep His commands.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 And they are not like their fathers, A generation apostate and rebellious, A generation! it hath not prepared its heart, Nor stedfast with God [is] its spirit.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Sons of Ephraim — armed bearers of bow, Have turned in a day of conflict.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 They have not kept the covenant of God, And in His law they have refused to walk,
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 And they forget His doings, And His wonders that He shewed them.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Before their fathers He hath done wonders, In the land of Egypt — the field of Zoan.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 He cleft a sea, and causeth them to pass over, Yea, He causeth waters to stand as a heap.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 And leadeth them with a cloud by day, And all the night with a light of fire.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 He cleaveth rocks in a wilderness, And giveth drink — as the great deep.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 And bringeth out streams from a rock, And causeth waters to come down as rivers.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 And they add still to sin against Him, To provoke the Most High in the dry place.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 And they try God in their heart, To ask food for their lust.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 And they speak against God — they said: 'Is God able to array a table in a wilderness?'
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Lo, He hath smitten a rock, And waters flow, yea, streams overflow. 'Also — bread [is] He able to give? Doth He prepare flesh for His people?'
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Therefore hath Jehovah heard, And He sheweth Himself wroth, And fire hath been kindled against Jacob, And anger also hath gone up against Israel,
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 For they have not believed in God, Nor have they trusted in His salvation.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 And He commandeth clouds from above, Yea, doors of the heavens He hath opened.
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 And He raineth on them manna to eat, Yea, corn of heaven He hath given to them.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Food of the mighty hath each eaten, Venison He sent to them to satiety.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 He causeth an east wind to journey in the heavens, And leadeth by His strength a south wind,
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 And He raineth on them flesh as dust, And as sand of the seas — winged fowl,
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 And causeth [it] to fall in the midst of His camp, Round about His tabernacles.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 And they eat, and are greatly satisfied, And their desire He bringeth to them.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 They have not been estranged from their desire, Yet [is] their food in their mouth,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 And the anger of God hath gone up against them, And He slayeth among their fat ones, And youths of Israel He caused to bend.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 With all this they have sinned again, And have not believed in His wonders.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 And He consumeth in vanity their days, And their years in trouble.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 If He slew them, then they sought Him, And turned back, and sought God earnestly,
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 And they remember that God [is] their rock, And God Most High their redeemer.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 And — they deceive Him with their mouth, And with their tongue do lie to Him,
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 And their heart hath not been right with Him, And they have not been stedfast in His covenant.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 And He — the Merciful One, Pardoneth iniquity, and destroyeth not, And hath often turned back His anger, And waketh not up all His fury.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 And He remembereth that they [are] flesh, A wind going on — and it returneth not.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 How often do they provoke Him in the wilderness, Grieve Him in the desolate place?
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Yea, they turn back, and try God, And the Holy One of Israel have limited.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 They have not remembered His hand The day He ransomed them from the adversary.
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 When He set His signs in Egypt, And His wonders in the field of Zoan,
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 And He turneth to blood their streams, And their floods they drink not.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 He sendeth among them the beetle, and it consumeth them, And the frog, and it destroyeth them,
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 And giveth to the caterpillar their increase, And their labour to the locust.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 He destroyeth with hail their vine, And their sycamores with frost,
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 And delivereth up to the hail their beasts, And their cattle to the burning flames.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 He sendeth on them the fury of His anger, Wrath, and indignation, and distress — A discharge of evil messengers.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 He pondereth a path for His anger, He kept not back their soul from death, Yea, their life to the pestilence He delivered up.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 And He smiteth every first-born in Egypt, The first-fruit of the strong in tents of Ham.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 And causeth His people to journey as a flock, And guideth them as a drove in a wilderness,
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 And He leadeth them confidently, And they have not been afraid, And their enemies hath the sea covered.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 And He bringeth them in unto the border of His sanctuary, This mountain His right hand had got,
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 And casteth out nations from before them, And causeth them to fall in the line of inheritance, And causeth the tribes of Israel to dwell in their tents,
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 And they tempt and provoke God Most High, And His testimonies have not kept.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 And they turn back, And deal treacherously like their fathers, They have been turned like a deceitful bow,
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 And make Him angry with their high places, And with their graven images make Him zealous,
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 God hath heard, and sheweth Himself wroth. And kicketh exceedingly against Israel.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 And He leaveth the tabernacle of Shiloh, The tent He had placed among men,
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 And He giveth His strength to captivity, And His beauty into the hand of an adversary,
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 And delivereth up to the sword His people, And with His inheritance shewed Himself angry.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 His young men hath fire consumed, And His virgins have not been praised.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 His priests by the sword have fallen, And their widows weep not.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 And the Lord waketh as a sleeper, As a mighty one crying aloud from wine.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 And He smiteth His adversaries backward, A reproach age-during He hath put on them,
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 And He kicketh against the tent of Joseph, And on the tribe of Ephraim hath not fixed.
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 And He chooseth the tribe of Judah, With mount Zion that He loved,
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 And buildeth His sanctuary as a high place, Like the earth, He founded it to the age.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 And He fixeth on David His servant, And taketh him from the folds of a flock,
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 From behind suckling ones He hath brought him in, To rule over Jacob His people, And over Israel His inheritance.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 And he ruleth them according to the integrity of his heart, And by the skilfulness of his hands leadeth them!
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
