Psalms 74
1 An Instruction of Asaph. Why, O God, hast Thou cast off for ever? Thine anger smoketh against the flock of Thy pasture.
Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
2 Remember Thy company. Thou didst purchase of old, Thou didst redeem the rod of Thy inheritance, This mount Zion — Thou didst dwell in it.
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
3 Lift up Thy steps to the perpetual desolations, Everything the enemy did wickedly in the sanctuary.
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
4 Roared have thine adversaries, In the midst of Thy meeting-places, They have set their ensigns as ensigns.
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
5 He is known as one bringing in on high Against a thicket of wood — axes.
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
6 And now, its carvings together With axe and hatchet they break down,
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
7 They have sent into fire Thy sanctuary, to the earth they polluted the tabernacle of Thy name,
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
8 They said in their hearts, 'Let us oppress them together,' They did burn all the meeting-places of God in the land.
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
9 Our ensigns we have not seen, There is no more a prophet, Nor with us is one knowing how long.
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
10 Till when, O God, doth an adversary reproach? Doth an enemy despise thy name for ever?
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
11 Why dost Thou turn back Thy hand, Even Thy right hand? From the midst of Thy bosom remove [it].
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
12 And God [is] my king of old, Working salvation in the midst of the earth.
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
13 Thou hast broken by Thy strength a sea -[monster], Thou hast shivered Heads of dragons by the waters,
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
14 Thou hast broken the heads of leviathan, Thou makest him food, For the people of the dry places.
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
15 Thou hast cleaved a fountain and a stream, Thou hast dried up perennial flowings.
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
16 Thine [is] the day, also Thine [is] the night, Thou hast prepared a light giver — the sun.
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
17 Thou hast set up all the borders of earth, Summer and winter Thou hast formed them.
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
18 Remember this — an enemy reproached Jehovah, And a foolish people have despised Thy name.
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
19 Give not up to a company, The soul of Thy turtle-dove, The company of Thy poor ones forget not for ever.
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
20 Look attentively to the covenant, For the dark places of earth, Have been full of habitations of violence.
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
21 Let not the oppressed turn back ashamed, Let the poor and needy praise Thy name,
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
22 Arise, O God, plead Thy plea, Remember Thy reproach from a fool all the day.
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
23 Forget not the voice of Thine adversaries, The noise of Thy withstanders is going up continually!
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
