Psalms 59
1 To the Overseer. — 'Destroy not,' by David. — A secret treasure, in Saul's sending, and they watch the house to put him to death. Deliver me from mine enemies, O my God, From my withstanders set me on high.
A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!
2 Deliver me from workers of iniquity, And from men of blood save me.
Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!
3 For, lo, they laid wait for my soul, Assembled against me are strong ones, Not my transgression nor my sin, O Jehovah.
Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!
4 Without punishment they run and prepare themselves, Stir up to meet me, and see.
Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!
5 And Thou, Jehovah, God of Hosts, God of Israel, Awake to inspect all the nations. Favour not any treacherous dealers of iniquity. (Selah)
És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.
6 They turn back at evening, They make a noise like a dog, And go round about the city.
Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.
7 Lo, they belch out with their mouths, Swords [are] in their lips, for 'Who heareth?'
Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!
8 And Thou, O Jehovah dost laugh at them, Thou dost mock at all the nations.
Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.
9 O my Strength, unto Thee I take heed, For God [is] my tower — the God of my kindness.
Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.
10 God doth go before me, He causeth me to look on mine enemies.
Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.
11 Slay them not, lest my people forget, Shake them by Thy strength, And bring them down, O Lord our shield.
Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.
12 The sin of their mouth [is] a word of their lips, And they are captured in their pride, And from the curse and lying they recount.
Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.
13 Consume in fury, consume and they are not, And they know that God is ruling in Jacob, To the ends of the earth. (Selah)
Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.
14 And they turn back at evening, They make a noise like a dog, And they go round about the city.
S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost.
15 They — they wander for food, If they are not satisfied — then they murmur.
Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.
16 And I — I sing [of] Thy strength, And I sing at morn [of] Thy kindness, For thou hast been a tower to me, And a refuge for me in a day of adversity.
Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.
17 O my Strength, unto Thee I sing praise, For God [is] my tower, the God of my kindness!
Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
